A keresztény tanítás mindenki számára útmutatást ad, amikor meghatározza az irgalmasság cselekedeteinek főbb területeit: az éhezőknek ételt adni, a szomjazóknak italt adni, a ruhátlanokat felruházni, az utasoknak szállást adni, a betegeket látogatni, a tudatlanokat tanítani, a szomorúakat vigasztalni, másokat türelemmel elviselni, élőkért, holtakért imádkozni – ezzel a szeretetteljes gondolattal köszönti a látogatót a Karitatív Tanács honlapján Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a tanács elnöke.
Szerettük volna megtudni, hogy a Karitatív Tanács szervezetei mit szólnak az úgynevezett Stop Soros törvénycsomaghoz. A tanács az első Orbán-kormány idején, az ezredfordulón jött létre, és – a Magyar Vöröskereszt kivételével – olyan egyházi vagy vallási kötődésű karitatív szervezetek kapnak helyet benne, amelyek kedvesek a Fidesz szívének. Jelesül: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet.
Ha a Fidesz hatalmon marad, akkor a választás után előveszi az egyelőre jegelt Stop Sorost. Az eredetinél is szigorúbb javaslat pénzügyi és fizikai ellehetetlenítéssel fenyegeti a menekültek ellátásával, jogvédelmével is foglalkozó, „Soros-bérencnek bélyegzett” civil szervezeteket. A jelenlegi kormány ezeket ugyanis ellenségként kezeli.
A rengeteg bírálat közül az Eötvös Károly Intézet álláspontját idézzük: „a törvény most civil szervezetek jól azonosítható körét támadja, később a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható”.
A Karitatív Tanács szervezeteit – mivel szintén foglalkoznak menekültekkel – arról kérdeztük, hogy egyeztettek-e a törvénycsomagról a kormánnyal, megfogalmaztak-e valamilyen módosító javaslatot. Továbbá: egyetértenek-e az Eötvös Károly Intézet megállapításával? Tartanak-e attól, hogy a törvénycsomag következtében szervezetüket hátrány érheti? Ha nem: kifejezik-e szolidaritásukat azokkal a szervezetekkel, amelyek működése és létezése veszélybe kerülhet?
A baptista, a máltai és a református szeretetszolgálat nem tartotta fontosnak, hogy reagáljon kérdéseinkre. Az elsőként válaszoló Magyar Vöröskereszt főigazgatója, Kardos István óvatosan fogalmazott. Tekintettel arra, hogy a választásig a parlament nem tárgyalja az előterjesztést, és nem ismert, hogy a javaslat miként változhat az elkövetkezendő időszakban, érdemben „nem tudjuk értékelni a törvénycsomagot a saját szempontunkból sem”.
Az Ökumenikus Segélyszervezet közölte, hogy jelenleg nem vesz részt a hazánkba érkező menedékkérők ellátásában. Korábbi ilyen jellegű tevékenysége kizárólag humanitárius segítségnyújtásra terjedt ki, amit minisztériumokkal egyeztetve végzett. Ezen a gyakorlaton a jövőben sem kíván változtatni, és erre való tekintettel nem tart attól, hogy a törvény elfogadása esetén az Ökumenikus Segélyszervezetet – vagy akár más humanitárius munkát végző szervezeteket – hátrány érné.
A Katolikus Karitász elsősorban arra szorítkozott, hogy bemutassa, milyen módon nyújt segítséget „a valós szükségletek felmérése és a menekülteket ellátó hivatalos szervek jelzései alapján”. A katolikus egyház hivatalos segélyszervezete úgy ítélte meg, kérdéseinkre nem tud érdemben válaszolni, mivel a „migráció területén szervező feladatot nem végzünk”.
A válaszokból nem derült ki, hogy a szervezeteknek mi a véleményük a Stop Soros törvénycsomagról, ahogyan – egyebek mellett – az sem, szükség esetén hajlandók-e szolidaritást vállalni a fideszes kormány által fenyegetett társaikkal. Igaz, az Ökumenikus Segélyszervezet szerint ilyen veszély nincs is. (A lapunknak adott válaszok teljes terjedelmükben elolvashatók a nepszava.hu-n, a Népszava online oldalán.)
Magyar Vöröskereszt:
„A Magyar Vöröskereszt természetesen figyelemmel kísér minden olyan törvényjavaslatot és jogszabálytervezetet, amely befolyással lehet a működésünkre. A javaslatcsomagot, amely több jogszabály módosítását is jelentené, elolvastuk és egyeztettünk szakértőkkel, illetve minisztériumokkal is az abban foglaltakról. Mivel a Magyar Országgyűlés a választásokig nem tárgyalja a tervezeteket és nem ismert, hogy azok miként változhatnak az elkövetkezendő időszakban, így érdemben nem tudjuk értékelni a törvénycsomagot a saját szempontunkból sem. Az azonban biztos, hogy a Magyar Vöröskereszt a véradásszervezéstől, elsősegélynyújtástól kezdve a rászorultaknak nyújtott segítségen át a katasztrófahelyzetekre történő válaszadásig több olyan területen tevékenykedik, amelyek elengedhetetlenek az ország működéséhez”.
Ökumenikus Segélyszervezet:
„Az Ökumenikus Segélyszervezet jelenleg nem vesz részt a hazánkba érkező menedékkérők ellátásában. Korábbi ilyen jellegű tevékenysége – a Segélyszervezet küldetésével összhangban – kizárólag a humanitárius segítségnyújtásra terjedt ki, és ezeket a tevékenységeket is az illetékes minisztériumokkal egyeztetve, egyes elemeit minisztériumok felkérésére végezte. A Segélyszervezet ezen a gyakorlaton a jövőben sem kíván változtatni, munkáját továbbra is kizárólag humanitárius segítségnyújtásként, a hatóságokkal együttműködésben kívánja végezni.
A fentiekre való tekintettel tehát nem tartunk attól, hogy a törvény elfogadása esetén a Segélyszervezetet – vagy akár más humanitárius munkát végző szervezeteket – hátrány érné.”
Katolikus Karitász:
„A Katolikus Karitász humanitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászorulókat szociális intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok, akciók útján.
Segélyszervezetünk folyamatos kapcsolatban áll a menekülteket fogadó és ellátó tranzitzónákkal, befogadó állomásokkal és közvetlenül a menekült státuszt kapott személyekkel is, és segítséget nyújt a menedéket kérők részére a valós szükségletek felmérése és a menekülteket ellátó hivatalos szervek jelzései alapján. A tranzitzónákba tárgyi adományokat, ivóvizet, élelmiszert, higiéniai eszközöket és ruhaneműt szállítunk a kapott tájékoztatások alapján. A menekült státuszt kapott személyek számára pedig elsősorban krízishelyzeti támogatást biztosítunk és segítünk a beilleszkedésben.
Munkánk során elsősorban a krízishelyzetbe került személyeket, családokat támogatjuk hazánkban, határainkon túl, valamint a hazánkban menedéket kérő menekültek részére a tranzitzónák területén, a határok mentén és a már státuszt kapott menekültek számára lakhelyükön is. A migráció területén szervező feladatot nem végzünk, így az Ön által feltett kérdésekre válaszolni érdemben nem tudunk.
Segítő szolgálatunkról készséggel számolunk be.”
