Választás 2018;Műsormagazin;választás;ellenzék;miniszteri biztos;árnyék;

Illusztráció/AFP fotó

- Már árnyék miniszteri biztos is van

Azzal kezdeném a munkát, hogy felmérném, mekkora a baj, jelenleg ugyanis nem tudjuk pontosan, hogy hol és hány magyar él az Európai Unión belül, ahogy azt sem, milyen feltételek teljesülése esetén jönnének haza – mondta a Népszavának Mester Barnabás. 

Magyarország ma nem bevándorlóország, hanem kivándorló ország – jelentette ki az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Karácsony Gergely szerint nagy szükség lenne a külföldre települt fiatalokra az ország rendbetételéhez, ám úgy tűnik, a más országokban dolgozók többsége egyelőre nem tervezi, hogy hazaköltözik. - A magyar kormánynak nincs erre semmilyen válasza, az elindított programok kudarcot vallottak. Az Orbán-kormány ráadásul a kivándorlók szavazati jogának gyakorlását is megnehezíti, gyakran több száz kilométert kell utazni a voksuk leadásához – fogalmazott.

Karácsony Gergely azt is bejelentette, ha megnyerik a választásokat, a kivándorlás problémájával kormánybiztosként Mester Barnabás, a Radikális Európai Demokraták alapítója foglalkozik majd. Mester Barnabás hat éve él külföldön, angliai tanulmányait követően Brüsszelben kezdett dolgozni, ahol Ujhelyi István, a szocialisták európai parlamenti képviselőjének munkáját segíti. - Miniszteri biztosként azzal kezdeném a munkát, hogy felmérném, mekkora a baj, jelenleg ugyanis nem tudjuk pontosan, hogy hol és hány magyar él az Európai Unión belül, ahogy azt sem, milyen feltételek teljesülése esetén jönnének haza – mondta a Népszavának Mester Barnabás, aki német becslésekre hivatkozva 500-600 ezerre tette a kivándorolt magyarok számát. Úgy vélte, a pontos adatok megismerése után olyan környezetet kell létrehozni Magyarországon, amely vonzóvá teheti a hazatelepülést. - Ennek része lenne az oktatáspolitikai reform, de lenne gazdasági és munkaerőpiaci vetülete is, hogy ne összeszerelő üzemként működjön Magyarország – fogalmazott. Mester Barnabás azt is megjegyezte, néhány intézkedéssel gyors eredményt lehetne elérni. Példaként említette az első diploma megszerzésének ingyenességét, a hazatelepülő vállalkozások támogatását, a diákhitel érdemi adókedvezményét, valamint bérlakás-program elindítását.

A fiatal politikus szerint létre kell hozni egy részben európai uniós pénzből működő alapot, amelyre önkormányzatok és munkaadók pályázhatnának. Jelenleg az uniós ifjúsági és foglalkoztatási kezdeményezésen belül 50 millió euró, azaz nagyjából másfél milliárd forint jut Magyarországnak. Ezt ki kell egészíteni költségvetési támogatással is – tette hozzá. Mester Barnabás azt is megjegyezte, hogy jelenleg külföldről majdnem ezermilliárd forintot utalnak haza évente, a magyar gazdaságnak azonban az lenne az érdeke, hogy ezek az emberek itthon fizessenek adót és járulékot. - Ráadásul demográfiailag is komoly problémát jelent, hogy minden hetedik gyerek külföldön születik – tette hozzá. Mester Barnabás lapunk felvetésére azt is elmondta, hogy új politikai szereplőként felkészült a kormány támadásaira, Soros-ösztöndíjban pedig nem részesült. - Nem könnyítettem meg a dolgukat – mondta.

Tananyag lett a magyar muszlim ellenessége
Az egyik Egyesült Államokbeli állami egyetem előadása szerint a közép-, és dél-európai régióban Magyarországon a leginkább előítéletesek a muszlimokkal szemben. A tananyag szerint – amely alapvetően az iszlámmal kapcsolatos sztereotípiák megalapozatlanságát mutatja be – Magyarországon a lakosság 72 százalékának vannak kedvezőtlen nézetei a muszlimokkal kapcsolatban. Olaszország esetében ez az arány 69 százalék, a lengyeleknél 66 százalék, a görögöknél 65 százalék, míg a spanyoloknál 50 százalék. A többi európai ország esetében a lakosság legfeljebb 35 százaléka előítéletes a muszlimokkal szemben. Nem ez az első eset, hogy Magyarország tananyag lett az Egyesült Államokban. A Washington Post korábbi cikke szerint az amerikai egyetemeken azt is oktatják, hogy hogyan épülhet le egy ország demokratikus jogrendszere. A külföldi példák között Oroszország mellett szerepel Venezuela, Lengyelország, valamint Magyarország is.



Öt nappal a Cambridge Analytica-botrány kirobbanása után megszólalt a Facebook vezérigazgatója, de megnyugtatnia nem mindenkit sikerült. Felhasználók és a befektetők perlik Zuckerberg cégét.