Bartók Béla kompozíciói – három színpadi műve, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin kivételével – 2016-tól váltak szabadon felhasználhatóvá, mert lejárt a szerző halálától számított hetvenéves szerzői jogi védelem. Ez tette lehetővé, hogy a Modern Art Orchestra (MAO) zeneszerzőként és hangszerelőként is tevékenykedő tagjai, a szaxofonos Ávéd János és Bacsó Kristóf, a trombitás Subicz Gábor, valamint Fekete-Kovács Kornél művészeti vezető feldolgozzák és teljesen új megközelítésben lemezre vegyék a Tizenöt magyar parasztdal című zongoraciklust. Az eredeti műben Bartók az 1910-es években általa gyűjtött, számára különösen kedves népdalokat fűzte egybe; a darabot a bécsi Universal Edition zeneműkiadó jelentette meg 1920-ban.
A 2005 végén alakult Modern Art Orchestrának az volt az eredeti célkitűzése, hogy saját tagjainak új kompozícióit játssza. A 19 muzsikus többsége zeneszerző is, akik nem akartak az asztalfióknak komponálni, az új zenekar pedig hamarosan viszonylag széles közönséghez jutott el. Aztán a paletta színesedett: a hagyományos big band repertoárban is otthonosan érzik magukat, s egyre gyakrabban játszanak kortárszenét is. Eötvös Péter darabjával, a kifejezetten a MAO rendhagyó hangszerösszeállítására írt Paris-Dakarral szinte egész Európát bejárták. Sokat mondó adat, hogy 12 év alatt csaknem húsz órányi új zene született kifejezetten a MAO ösztönzésére.
A mostani feldolgozás „koncepciójának lényege, hogy az eredeti 15 tételt érintetlenül hagytuk, viszont olyan átvezető részeket komponáltunk, amelyekben a XXI. századi zene szerves egységet alkothat a kárpát-medencei népi kultúrával és a bartóki világgal” – mondja Fekete-Kovács Kornél. Szerinte mindvégig a kortárs klasszikus hangzás, a jazz és az elektronikus zene igen keskeny határmezsgyéjén mozognak, amiből nagyon érdekes kölcsönhatások jönnek létre – úgy, hogy a bartóki szellemiség egy pillanatra sem sérül. A darab az öt vendégszólista játékával nyerte el végső formáját, akik közül „David Liebman nemcsak a világ egyik legnagyszerűbb szaxofonosa, de nagyapja révén magyar gyökerekkel is rendelkezik.” Harcsa Veronika szöveg nélküli, hangszerjátékra emlékeztető énekszólóival, Gőz László pedig eletronikusan torzított basszus-trombitával járul hozzá a hangzásképhez. A népzenei-világzenei ihletettséget mutatja Lukács Miklós cimbalomművész, illetve a saját fejlesztésű fúvós hangszerén, a fuhunon játszó Dresch Mihály meghívása. Az öt szólista nemcsak a felvételen, hanem a lemezbemutató koncerten is közreműködik.
Fazekas Gergely zenetörténész a MAO új produkcióját értékelve úgy véli: hagyományos értelemben vett klasszikus zenéről, jazzről vagy népzenéről itt nem beszélhetünk, de ez egyáltalán nem is baj, mert véget ért az egymástól hermetikusan elzárt műfajok kora. A népzenét „felfalta a civilizáció”, a komolyzene is beszorulni látszik „a hangversenytermek rezervátumába” Amit Ávéd, Bacsó, Subicz és Fekete-Kovács létrehozott, tipikusan XXI. századi muzsika, amelynek megértéséhez ki kell lépni „műfaji komfortzónánkból”.
Bartók Béla születésének 137. évfordulóján, március 25-én adják át az idei Bartók Béla-Pásztory Ditta díjat. Az elismerést a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1983-ben hozta létre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Olyan alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a Zeneakadémia neves professzoraiból álló kuratórium, akik jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.
Infó: Modern Art Orchestra plays Béla Bartók, Március 25. 19.30., Budapest Music Center
