A Thomas Hertog belga fizikussal együtt közösen kidolgozott elmélet, amelyet egy rangos tudományos lap tett közzé, azt fejti ki, hogyan észlelhetünk párhuzamos világegyetemeket, és azt is megjósolja, hogyan lesz vége a világnak. Tudós kollégái szerint ez lehet a legfontosabb munkája, amelyben úttörő matematikai megoldásokat vezetett le, amelyekkel egy űrszonda bebizonyíthatja a párhuzamos univerzumok létezését - írja a The Telegraph. Az új tanulmány (Akadálytalan kilépés az örökös felfúvódásból?) a saját, 1983-as „határtalanság” elméletére kínál megoldást, amely azt fejtette ki, hogyan kezdte életét az Univerzum egy nagy ősrobbanással. Eszerint a robbanás egy sűrű, pici pontból azonnal azzá a világgá tágult, amelyben ma élünk. Ezt nevezik „kozmikus felfúvódásnak”. Ugyanakkor ez az elmélet végtelen számú ősrobbanást is feltételezett, amelyek mind megteremtették saját univerzumukat, így jött létre a „multiverzum”, ami matematikai paradoxon, mert nem bizonyítható létezése.
Carlos Frenk, a Durham University professzora szerint Hawking azt feltételezte, hogy a multiverzum rajtahagyta lenyomatát azon a háttérsugárzáson, amely átjárja Világegyetemünket, és egy űrhajóra szerelt megfelelő eszközzel észlelhető, megmérhető lenne. „Az elképzelés lélegzetelállító lehetőséget ad arra, hogy bizonyítékokat találhatunk más világegyetemek létezésére” – magyarázta.
"Ez volt Stephen, bátran elindult oda, ahová még a Star Trek sem mert lépni. Többször is jelölték Nobel-díjra, és meg is kellett volna kapnia. De most már soha nem veheti át" - mondta Thomas Hertog.
A tanulmány ugyanakkor arra a következtetésre is eljut, hogy az Univerzum egyszer teljes sötétségbe hullik, miután a csillagok energiája elfogy.
A kritikusok szerint azonban mielőtt elfogadjuk azt, amit Hawking állít, a tudósoknak sokkal jobban meg kell érteniük a kvantum gravitáció elméletét, azaz a Mindenség Elméletét, amely egyesíti a kvantummechanikát és az Einstein relativitáselméletében ábrázolt gravitációt.
