Szergej Lavrov külügyminiszter egy moszkvai fórumon bejelentette, hogy az orosz válasz "nagyon hamar" várható. Hozzátette, hogy ezt Moszkva legelőször Londonnal fogja ismertetni. Bejelentése ellentmondani látszik a RIA Novosztyi hírügynökség egy korábbi közlésével, amely szerint az orosz diplomácia vezetője brit diplomaták kiutasítását helyezte kilátásba.
Dimitrij Peszkov szóvivő szerint Oroszország mind a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok, mind a merénylet és annak eltervelői felderítésének szempontjából "abszolút felelőtlennek" tartja Nagy-Britanniának a Szkripal-ügyben képviselt álláspontját. Úgy vélekedet, hogy az egyúttal a nemzetközi jogot is sérti. Mint mondta, Moszkvát aggasztja a kialakult helyzet, amellyel kapcsolatban álláspontját "türelmesen és következetesen" fogja ismertetni a nemzetközi közvéleménnyel. Megismételte, hogy Oroszországnak nincs köze az incidenshez.
"Nagyon kevés kétség fűződik ahhoz", hogy a Szkripal és lánya elleni gyilkossági kísérletért Oroszországot terheli a felelősség - mondta csütörtökön Boris Johnson brit külügyminiszter.
Johnson szerint Szkripalt Moszkvában dezertőrnek tartják, és a mérgezéses támadás "az orosz államra jellemző" büntetőcselekedet, amelyet az egész világon "undorral" fogadtak, mondta el a BBC-nek csütörtökön.
A brit külügyminiszter szerint Szkripalt "az orosz állam már korábban kinézte magának bosszúállás és megtorlás célpontjaként", és Putyin nemrégiben személyesen és nyilvánosan jelentette ki, hogy "az ilyen emberek megérdemlik, hogy a torkukon akadjon a júdáspénz".
Hozzátette: az is bizonyítja Moszkva felelősségét, hogy a felhasznált idegméreg-hatóanyagot csak Oroszországban fejlesztették ki.
Johnson kijelentette: számára az orosz fél "önelégült, gúnyos reakciója" is "alapvetően Oroszország bűnösségére vall".
Az orosz külügyminiszter kifejezte reményét, hogy március 4-én az angliai Salisburyben a lányával együtt megmérgezett Szergej Szkripal kettős ügynök felépül majd, és felfedi, hogy mi az igazság a mérgezés körül. Úgy vélekedett, hogy a merényletkísérlet hátterében az oroszországi labdarúgó világbajnokság megnehezítésének szándéka húzódhatott meg.
Az orosz diplomácia vezetője szerint egyébként a Nyugat arra reagál fájdalmasan, hogy Oroszország a diktátumot és az ultimátumot elutasító, egyenrangú partnerként tért vissza a nemzetközi színtérre. Ezt nehezményezte és leszögezte, hogy Moszkva nem a konfrontációt, hanem a kölcsönös tisztelet, valamint az érdekegyensúly és az általánosan elfogadott megközelítések keresésén alapuló együttműködés lehetőségét keresi.
Válaszlépéseket tesz a NATO a Salisbury városában orosz fejlesztésű idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet nyomán - nyilatkozta Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára csütörtökön.
Stoltenberg kijelentette, a vegyi fegyver használata Oroszország elmúlt években elkövetett, meggondolatlan cselekedeteinek sorába tartozik. Szerinte ezzel Oroszország elmossa a béke és az agresszió közötti határt.
A főtitkár közölte, hétfőn Londonban megbeszélést folytat Boris Johnson brit külügyminiszterrel a Novicsok elnevezésű idegmérgek csoportjába tartozó vegyülettel elkövetett támadásról és a lehetséges válaszlépésekről.
"Annak, ami most történik az a kvintesszenciája, hogy az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei nem kívánnak beletörődni abba, hogy dominanciájuk 500 éves időszaka a vége felé közeledik" - hangoztatta. Meglátása szerint hosszú lesz az átmenet "a sokpólusú, demokratikus és igazságos új világrendbe", és a mostani folyamat fájdalmas azok számára, akik sok száz éve megszokták a az uralmat, és azt, hogy "ők rendeljék a nótát". Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és a BRICS-csoport többi tagországa - Brazília, India, Kína és Dél-Afrika - senkinek sem hagyja befolyásolni külpolitikáját.
