Belső viták osztják meg a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületét (MKFE). Működési jogi és érdekképviseleti ügyek borzolják a több mint 2 000 tag kedélyét - ezekről is szó esett a szervezet hétfői budapesti küldöttgyűlésen. A Népszava tudósítóját zárt ülésre hivatkozva nem engedték be a megbeszélésre, a meghívóban kifejezetten nyílt ülést hirdettek. (Az MKFE lapjának munkatársát minden további nélkül beengedték.) A jelentős vagyonnal rendelkező szervezet május 12-én tartja meg a következő országos küldöttgyűlését, ahol tisztújításra is sor kerül, és megválasztják a tisztségviselőket is.
Egyáltalán nem mindegy, hogy kik választanak és kiket – erről beszélt lapunknak Nedeczky Tibor volt alelnök, aki ennek is betudja, hogy miközben tavaly november 30-án megválasztották megyei küldöttnek, a jelölő- és mandátumvizsgáló bizottság - szerinte jogtalanul - felfüggesztette a mandátumát.
Galambos István, a Bács-Kiskun megyei tagok képviselője is egyetértett abban, hogy a bizottság önhatalmúlag értelmezte a jogait, mert legfeljebb megállapításokat tehettek volna. Megoszlottak a vélemények arról is, hogy az egyesület vezetői az e-mailt tekintették írásbeli meghívásnak, míg mások az ajánlott levelet. (A májusi országos tisztújító közgyűlésre az utóbbi módon hívták meg a küldötteket.) A tegnapi, budapesti közgyűlésen is feltehetően azért jelentek meg kevesen, alig 200-an, mert nem mentek ki az értesítések.
Érdekes intermezzo volt, hogy a megjelentek ismét megválasztották Nedeczky Tibort küldöttnek, amit viszont az elnökség nem fogadott el mert vitatta meghatalmazásának jogszerűségét, ezért a volt alelnök jogi lépéséket fontolgat.
A kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy a 2017 nyarán az illetékes bizottság által előterjesztett alapszabály-módosítást az MKFE legmagasabb fóruma, a közgyűlés elvetette, majd az elnökség ezt mégis keresztülvitte. Galambos István szerint azonban máig nincs szervezeti és működési, valamint választási szabályzatuk.
A belső csatározások elveszik az energiát az érdekképviselettől, pedig lenne bőven tennivalójuk. Egyebek mellett a buszvállalkozások egy jelentős részének szinte semmi lehetősége nincs bekapcsolódni a közösségi személyszállításba, erre csak bizonyos cégeknek van módjuk, például a BKV-nál – jegyezte meg Nedeczky Tibor. A közúti fuvarozók eddig azt sem tudták elérni, hogy a papíralapú, hektikus nyilvántartási rendszereket váltsák fel a hatóságok egy megfelelő informatikai háttérrel rendelkező digitális közúti engedély nyilvántartó rendszerrel.
Ezzel ugyanis megelőzhető lenne, hogy az ilyen engedélyeket többször is felhasználhassák, és hamis engedélyekkel fuvarozhassanak a magyar vállalkozások főleg harmadik országbeli versenytársai. Az MKFE-nek és a kormánynak képviselnie kellene a hazai fuvarozók érdekeit az Európai Unióban is, például amikor a nyugat-európai országok helyi napidíjának kötelező kifizetéséről vagy a pihenő idő szállodai eltöltéséről van szó. Ezeket a költségeket főként a kis- és közepes cégek nehezen, vagy egyáltalán nem tudják kigazdálkodni - mondták a fuvarozók képviselői.
