interjú;Magyar György;

 Fotó: Molnár Ádám

- Magyar György: A jogállamnak ügyvédre van szüksége

Az országgyűlési képviselőnek nem a pártja, vagy a saját érdekeit kell(ene) szolgálnia, hanem a választóiét – mondta a Népszavának Magyar György ügyvéd.

- Sok ügyvéd, vagy színész nem vállalja nyíltan a politikai meggyőződését arra hivatkozva, hogy elveszítené ügyfelei, illetve nézői egy részét. Nem túl nagy kockázat egy jól menő ügyvédi iroda vezetőjeként színt vallani?

- Azon az állásponton vagyok, amit megválasztása után John F. Kennedy az Amerikai Egyesült Államok elnökeként mondott: nem azt kell nézni, hogy a haza mit tett értem, hanem azt, hogy te mit tettél a hazáért. Így 68 évesen azt hiszem ennél pontosabban én sem tudnám megfogalmazni a lényeget. Nekem pedig, mint jogász embernek, nincs vesztenivalóm. Van egzisztencián és ezért is hallgattam azokra a civilekre, akik megkerestek és kértek, próbáljak meg segíteni azon a nagy bajon, ami egyebek mellett a jogalkotásban Magyarországon történt. Magam is úgy gondolom, egyetértve a a bennem bízó emberekkel, hogy országgyűlési képviselőként eredményesebben léphetek fel a mostani dúvad jogalkotás ellen. És így talán több lehetőségem van arra, hogy a megölt jogállam újraélesztésében, feltámasztásában részt vehessek. A barátaim szokták mondani, hogy ügyvédre, jogsegélyre van szüksége a Parlamentnek, mert bajban van. Ezt vállaltam, amikor felkértek a képviselő-jelöltség elfogadására.

- Mi lenne az első tennivaló a jogállam újraélesztésében?

- Első lépésként el kellene jutni odáig, hogy legalább az alapjogok újra érvényesüljenek. Ha bejutnék a parlamentbe és mellettem lenne néhány hozzáértő és nem csak gombokat nyomogató képviselő, akkor el lehetne érni azt, hogy a jogalkotás újra vissza térjen abba a mederbe, amiben lenni kell(ene).Ugyanis ott népképviseletről és nem egyéni képviseletről van szó. Nem csak pártérdekek léteznek. Az Országgyűlésben el kellene jutni odáig, hogy olyan jogszabályok szülessenek, amelyek a társadalom nagy többségének érdekében állnak.

- Most nem így működik az országgyűlési törvénygyár?

- Jelenleg túlnyomórészt személyre szabott jogalkotás, bosszúállás, ellenségkép-gyártás folyik. A kormánypárt részéről olyan magatartás tapasztalható, amely a hatalomgyakorlás technikájáról, a hatalom megtartásáról szól. Ezek szemben állnak a jogállamiság alapvetéseivel. Fölháborító, hogy a magyar parlament tevékenységét Európának állandóan korrigálnia kell, éppen az alapjogok, illetve az európai jogok sérelme miatt.

- Hódmezővásárhely tanulsága, hogy az ellenzék nem indított ellenjelöltet Márki-Zay Péter független jelölttel szemben. Ez az önkorlátozás hiányzott a 2014-es budapesti főpolgármester választáson, ahol ön végül visszalépett?

- Ahogyan most, akkor is civilek jelöltek, s öt nap alatt összegyűjtötték a szükséges ötezer aláírást. Utólag visszatekintve is azt mondom, esélyes jelöltként álltam a rajtvonalhoz a pártjelöltek mellett. Arra számítottunk, hogy a pártok jelöltjei és az őket jelölő pártok is belátják, csak egy ellenzéki jelöltnek van esélye legyőzni a Fidesz főpolgármester jelöltjét. Ezért én visszaléptem és azt javasoltam, hogy egy jelölt mögé álljunk be valamennyien. Mellettem Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos is visszalépett, velem együtt Bokros Lajos javára. Hiába nőtt Bokros népszerűsége és a rá szavazni kívánok száma a közvélemény-kutatások eredménye szerint, már kevés volt az idő egy hatékony kampányra. Ráadásul három párt nem vonta vissza a jelöltjét. Így összesen négy jelölt állt szemben Tarlós Istvánnal. Ez a felállás elegendő volt arra, hogy úgy megossza a szavazatokat, hogy maradt a regnáló főpolgármester. Ha akkor belátták volna, amit akkor, és most is hangsúlyozok, hogy mind a 106 egyéni választókerületben csak egy közös ellenzéki jelölt induljon a parlamenti választásokon, akkor lehet, hogy ma másként hívnák a főpolgármestert.

- Egyelőre nem úgy tűik, hogy minden ellenzéki párt megfogadná a tanácsát. A Somogy megyei 4-es választókerületben, ahol az MSZP-P, a DK és a liberálisok közös jelöltjeként indul, hány jelölttel kell megküzdenie a parlamentbe jutásért?

- Kis híján két tucattal, de igazán jelentős támogatottsága rajtam kívül csak a jobbikos, illetve a fideszes jelöltnek van. Amikor az engem jelölőktől azt kérdeztem, miért jó az nekem, ha elvállalom a jelöltséget, azt mondták, lehet, hogy neked nem jó, de nekünk igen. Innentől kezdve ez már lelkiismereti kérdés, nem mondhattam azt, hogy nem vállalom. A szükséges aláírások kétszeresét egyetlen nap alatt összegyűjtötték az engem támogató állampolgárok. A kampány kezdetén készült előzetes felmérések szerint az ismertségem és elfogadottságom jóval meghaladja a két másik potenciális jelöltét, a fideszes és a jobbikos vetélytársamét. Elbizakodni nem szabad, de a felmérések azt mutatják, ha a jobbikos jelölt visszalép, megvan az esély arra, hogy a Somogy megyei 4-es körzetben legyőzzük a Fideszt. Március 24-én tartunk egy függetlenség napját Siófokon. A fórumra eljön Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere és a szintén független siófoki polgármester, Lengyel Róbert. Ugyanaz a kampánystáb áll mögöttem, amelyik őt segítette abban, hogy legyőzze a négy cikluson át a várost irányító fideszes polgármestert. Ott lesz Tétényi Éva Esztergom volt szintén független polgármestere. A moderátor szerepét barátom, Farkasházy Tivadar látja el.

- Kik az ellenfelek?

- A fideszes képviselőjelölt jelenleg is ott ül a parlamentben, de jobbára tényleg csak ül, mert hallani nem igen lehetett felőle. Az elmúlt négy évben egyszer sem szólalt fel. Miközben büszkén vallja, hogy ő 50 milliárd forint fölött rendelkezett a választókörzetben, azt elfelejtette hozzátenni, hogy abból 40 milliárd a vasútépítésre ment el, ami az egész déli partra szólt. A siófokiaknak ígért elkerülő utat, uszodát, új városházát, de egyikből sem lett semmi. Ha lehetőséget kapok rá, szeretném ezeket az ígéreteket valóra váltani. Szeretném elérni, hogy Siófok a Balaton fővárosa maradhasson és az ottani gyerekeknek ne Tabra kelljen átjárni uszodába.

- Felkészült-e arra az eshetőségre, ha mégsem győzne?

- Nyugodt lelkiismerettel mondhatom a spártaiakkal szólva, hogy megcselekedtem amit megkövetelt a haza. Legföljebb visszatérek az ügyvédi irodámba. Nagy teniszező voltam annak idején és megtanultam, hogy kikapni lehet, de feladni soha.

Névjegy
Magyar György
1949-ben született Budapesten, három gyermeke és három unokája van. 1973-ban szerzett jogász diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1974-től ügyvédjelölt, 1977-től ügyvéd. A Magyar Detektívszövetség tiszteletbeli elnöke, a Magyar Büntetőjogi Társaság tagja, 2003 óta a Jogi Szakvizsga Bizottság cenzora. A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda 2001 óta működik ezen a néven.