A választási kampány jegyében, bár eget rengető bejelentések nélkül zajlott le a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szokásos gazdasági évnyitó fóruma kedden, ahol Orbán Viktor, Varga Mihály és Matolcsy György az elmúlt évek eredményeit dicsérve azt is vázolta: mi várható tőlük a folytatásban a gazdaságpolitika terén. Bár megfogalmaztak néhány merész vállalást, lényegében a jelenlegi programokat bővítenék; nyilván nem véletlenül hangsúlyozták, hogy a jól működő gazdaság alapja a politikai stabilitás. Nem maradhatott ki a migránskérdés, Brüsszel is kapott egy-két „jó szót”, valamint az is kiderült: a pénz igenis boldogít.
Orbán Viktor mindjárt a beszéde elején leszögezte: nem lesz választási költségvetés, a törvényben szereplő 2,4 százalékos hiányt tartják. Nem térünk vissza ahhoz a 2010 előtti rendszerhez, amelyben azt gondolták, az embereket meg kell vásárolni – fogalmazott, miközben Novák Katalin családügyi államtitkár egy másik rendezvényen 10 ezer forintos Erzsébet utalvány kiosztását indítványozta a nyugdíjasoknak. Elemzők szerint egyébként a hiány épp a választások miatt nő a tavalyi két százalék körüli szintről 2,4 százalékra.
A kormányfő ezután felsorolta a 2010 óta elért eredményeket: karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, 736 ezer új munkahely jött létre. A munkanélküliségi ráta 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent - mondta, „elfelejtkezve” arról, hogy a közmunkásokkal együtt még mindig mintegy 350 ezer ember nem talál munkát.
A sikeres gazdaságpolitika alapja a politikai stabilitás – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ez nem a parlamenti többséget jelenti, hanem azt, hogy az állampolgárok úgy érzik, megkapják, amit méltányosnak éreznek. Értelmezése szerint pedig az a méltányos, ha mindenki dolgozhat, a családokat támogatják, és mindenki megkapja a tiszteletet.
Visszafizettük az IMF-hitelt, 3 százalék alá szorítottuk az államháztartási hiányt – sorolta tovább. Ebben a kérdésben ugyanakkor Brüsszel a kárunkra trükközik, és egyre több mindent számoltatnak el a költségvetésben – fogalmazott, utalva az Exim Bank ügyére, amelynek bevonásával ismét 74 százalékon áll az államadósság. A miniszterelnök szerint azonban Magyarország azért teljesít jobban, mert nem hagytuk, hogy a döntési képességünket elvegyék, pedig Brüsszel részéről óriási a nyomás. Gyakran emlegetik, hogy az uniós források előfeltételei a magyar gazdaság sikerének – mondta, de szerinte ez nem így van, az Európai Unió lényegében keres rajtunk az uniós támogatásokkal. Úgy finanszírozzák magukat, hogy nekünk adnak pénzt – jelentette ki, hozzátéve: nekünk nem az EU pénze kell, hanem a piaca. Ha ahhoz hozzáférünk, megkeressük a magunk pénzét: ezért kell bent maradnunk az EU-ban.
Ezt követően felmondta a kormány szokásos migrációellenes üzeneteit: ha bevándorló országgá válunk, akkor jön a hanyatlás, a 10 ezer, családegyesítéssel számolva 20 ezer migráns befogadásának árát nekünk kell megfizetni. Ez számításai szerint 90 milliárd forintot jelentene. Arról nem szólt, ezt hogyan támogatná az EU. Ehelyett arról beszélt: a kerítést meg kell tartani, annak árát ki kell fizettetni Brüsszellel, aki pedig bevándorlásszervezéssel foglalkozik, azt ki kell tiltani az országból. Megengedően megjegyezte: a migránsok nem ellenségeink, sőt, számos áldozat, szerencsétlen ember van közöttük, de semmilyen együttérzés nem ok arra, hogy tönkretegyük az országunkat.
A kormányfő végül rátért arra: mi következne ezután. Kijelentette: csak olyan gazdasági miniszterrel tud együttműködni, aki nem csak kettő, hanem négy évre vállalja a 4 százalékos gazdasági növekedést - üzent vélhetően Varga Mihálynak. Ha ez megvan, akkor lesz minden évben nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, emelkedhet a családi adókedvezmény. Meghirdetik a Modern Falu Programot, amelyben elsősorban a lakókörülmények javítására fókuszálna, a minimálbérnek minden évben emelkednie kell, a járulékterheknek a régióban nálunk kell a legalacsonyabbaknak lenniük. Közölte azt is: 2022-re el kell érni a teljes foglalkoztatottságot.
Ez utóbbival kapcsolatban Varga Mihály, gazdasági miniszter azt mondta: a 2010-es egymillió új munkahely ígérete még nem teljesült, de időarányosan nem állunk rosszul. Szerinte van még tartalék az időskorúak foglalkoztatásában, a külföldről hazaérkezőkben, és a közmunkásokban. A kormány gazdaságot érintő vállalásait pontos dátumokkal 7 pontban foglalta össze.
- Növekedés: uniós átlagot meghaladó gazdasági bővülés 2018-2022 között
- Deficit: 2020-ra a pénzforgalmi egyenlegre vonatkozóan deficit nélküli költségvetés benyújtása a parlamentnek
- Államadósság: 2022-re 60 százalék alatti adósságráta
- Adóék: 2022-re a bérre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkentése (11,5 százalékos szociális hozzájárulási adó).
- Foglalkoztatottság: 2020-ra 1 milliós ígéretnek megfelelően 250-300 ezer új munkahely
- Képzőhelyek: 2022-ig a vállalati képzőhelyeken tanulók számának 53 ezerről 75 ezer fölé emelkedése
- Vállalatok: 3-5 hazai vállalat megjelenése magyar márkaként a nemzetközi gazdasági vérkeringésben (konkrét példák: Tungsram, Ikarus, Medicor)
Matolcsy György, a jegybank elnöke arról beszélt: a 2018-as év egy átmeneti időszak, amely után hamarosan új fordulatot vesz a világ a monetáris-, a gazdaságpolitika és a geostratégia tekintetében. Magyarországnak új stratégiát kell építenie, a "fenntartható felzárkózás" megteremtése érdekében, mert ha ezt a kanyart jól vesszük be, akkor 2030-ra hazánk elérheti az EU átlagos fejlettségi szintjét, 2050-re pedig az osztrák szintet. Az osztrák szint elérésére ugyanakkor fél éve még 2030 volt a céldátum – hívta fel a figyelmet a hvg.hu, emlékeztetve: a miniszterelnök a tavaly szeptemberi velencei Fidesz-frakcióülésen történt kijelentésére.
Matolcsy György most azt mondta: mindehhez egy egy tőkeintenzív növekedési pályára kell átállni a munkaintenzív növekedésről. A demográfiai csapdából ugyanis nem sikerült kitörni, a képzett munkaerő 4 százaléka elvándorolt, alacsony a hazai hozzáadott érték. Új növekedési szerkezetre van szükség tehát, amelynek alapja egy, a mainál versengőbb bankrendszer.
A jegybankelnök ezek után érdekes eszmefuttatást tartott a pénzről és a gazdagságról, idézve a magyar közmondást, miszerint a pénz nem boldogít. De igen – szögezte le, majd Teng Hsziao-ping kínai reformer politikus „meggazdagodni dicsőség” kijelentését ajánlotta hallgatósága figyelmébe, mondván: csak azok a gazdaságok emelkednek fel, ahol megváltozik a pénzről, a gazdagságról való gondolkozás. Értékeljük fel a profitot, a vállalkozást, és nyomában a gazdag és boldog Magyarország jár majd - mondta.
Parragh László, az MKIK az elmúlt évek gazdasági teljesítményét dicsérve kijelentette: a Fidesszel 2010-ben kötött megállapodásuk teljesült, nincs olyan mutató, amit ne lehetne büszkeséggel emlegetni. A következő cél a fenntartható fejlődés, amelynek alapvető feltétele a politikai stabilitás, a jelenlegi gazdaságpolitika folytatólagossága. A hideg kiráz, amikor meghallom a nemzeti alapjövedelmet – fogalmazott, majd kijelentette: egy olyan programot, amely 10 év alatt megkétszerezné a reálbéreket, támogatnának.
