Hivatalosan semmi nincs veszve, mert a jövő hét második felében újra egyeztethet az MSZP és az LMP a választókerületi koordinációról. A mai beszélgetés viszont soványka eredménnyel zárult, egyelőre nem körvonalazódik megállapodás. A tárgyalási alap az lett volna, hogy azokon a helyeken, ahol az MSZP visszalépett független jelölt javára (például Veszprém, Pécs, és így tovább) ott az LMP is tegye meg ezt a gesztust. Ettől azonban a „Lehet Más a Politika” ódzkodik – nem véletlenül, például az említett két városban 2014-ben mintegy 7-9 százalék körüli eredményt ért el. Azaz itt érdemi töredékszavazatra és listaépítésre számíthat az LMP. Azaz a praktikus szempont máris ütközik azzal az elvivel, miszerint mindenhol a legesélyesebb jelöltnek kell állva maradnia (Szél Bernadett szíves közlése a Magyar Nemzetben.) És a független jelölteknél nagyobb csattanás is volt a tárgyaláson – nevezetesen Szekszárd miatt.
Ez az a választókerület, ahol Hadházy Ákos indul egyéniben. Csakhogy a Közös Ország Mozgalom úgy találta (a mérést ehhez a ZRI Závecz Research Intézet prezentálta), hogy az LMP társelnöke a maga 14 százalékos kedveltségével épp harmadik a népszerűségi listán. A Jobbik 2 százalékponttal veri, az MSZP-s favorit pedig 5 százalékkal. Amennyiben minden jelölt külön indul, akkor az ellenzék 50 százalékot tud (a Momentumot jelöltjét is egy százaléknyian szeretik.) Viszont a mérés szerint minden visszalépés a Fideszt erősíti. Ez az feltételezi, hogy ha Harangozó lép vissza, akkor a szocialisták nagy része vonul passzivitásba, ha Hadházy, akkor az LMP szimpatizánsok kerülik el messzire az urnát, ha pedig a jobbikos jelölt, akkor mindkét említett párt hívei nagyrészt szkippelik a választást. És a Fidesz legalább 70 százalékkal győz.
A jelek szerint azonban mintha a mérés csak a jelenlegi biztos pártválasztókkal számolna. Holott a választást – lásd: Hódmezővásárhely – a bizonytalanok döntik el. Akik országosan mintegy 2,85 millióan vannak, ebből a tömegből ténylegesen 800-900 ezer ember fárad el az urnákig. Utóbbi csoportról azt lehet tudni (a Publicus Intézet kutatása alapján), hogy 44 százaléka szeretne szavazni, de egyelőre nincs preferenciája, azt majd a kampány üzenetei alakítják ki. Továbbá az említett 800-900 ezer ember 39 százaléka már tudja, kire voksol, csakhogy titkolja.