– Súlyos gerincbántalmak gyötörnek, magas a vércukorszintem, s nincs rendben a vérnyomásom sem, de gyógyszerekkel rendben tartható a dolog, így majdnem 63 évesen is vezethetek autóbuszt – árulta el magáról egy BKV-sofőr, aki a nevét nem kívánta adni a nyilatkozatához, mert tart az esetleges következményektől. Ő már tavaly befejezhette volna az aktív pályafutását, ha a Fidesz-kormány nem változtatja meg a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó szabályokat, így viszont kénytelen még másfél esztendőt eltölteni a volán mögött. Már ha az egészségi állapota engedi.
A korábbi szabályozás szerint az emberi szervezet fokozott elhasználódásával járó munkakörökben foglalkoztatottakat – például a közlekedésben, a melegüzemekben vagy a vegyiparban dolgozókat, valamint az egyenruhásokat – tíz év után kettő, majd minden további öt esztendő után egy év nyugdíjkorkedvezmény illette meg. Ez a rendelkezés 2015-ig volt hatályban.
Akik viszont addig csak kilenc évet húztak le a meghatározott szakmákban, semmilyen kedvezményben nem részesülnek, miközben a munkáltató utánuk is fizette a plusz 13 százalékos járulékot, előre leróva ezzel a dolgozó előrehozott nyugdíjazásával kapcsolatos többletköltségeket. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha valaki tíz esztendőt meghaladó szolgálati idővel rendelkezik, de nem jött össze neki a következő öt teljes év, mert azt már nem veszik figyelembe.
A lapunknak nyilatkozó buszvezető nem hagyja ennyiben a dolgot, mert 2015-ig több mint kilenc évet töltött a BKV-nál a volán mögött – mellesleg azóta is ott dolgozik –, s az utána kifizetett járuléktöbbletet benyelte az állam, hiszen nem veheti igénybe az előző szabályozás szerinti nyugdíjkorkedvezményt. Ezért jogi képviselőjének tanácsára a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) becslése szerint több mint negyvenezer embert érinthet ez az ügy.
A sofőr egyébként méltányos megoldásnak tartaná azt is, ha az utána lerótt többletjárulékot kifizetnék neki. Ami azonban nem jelentene igazi megoldást, mert az előrehozott nyugdíj éppen arról szólt, hogy az általános szabályoktól eltérően korábban vonulhassanak vissza azok, akik az egészségre fokozott kockázatot jelentő munkakörökben dolgoznak. Az pedig senkinek nem jó, ha például egy mozdonyvezetőt, egy buszsofőrt vagy éppen egy tűzoltót a megromlott egészségi állapota ellenére a hatvanas éveibe lépve is munkára kényszerítenek.
Amúgy évtizedekig jól működő gyakorlat volt, hogy bizonyos szakterületeken az alkalmazottak korábban mehettek nyugdíjba. A Fidesznek ez nem tetszett, és a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét megszüntették. De hogy mi lesz helyette, azt évek óta nem tudni. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) is hosszú ideje megy a huzavona, és tapodtat sem sikerült előrelépni – mondta kérdésünkre Kordás László, a MASZSZ elnöke. Tényleg azt várjuk, hogy mondjuk egy buszsofőr rosszulléte miatt súlyos katasztrófa következzék be?
A BKV-s járművezető mondott erre is példát: egy kollégája azon a szolgálati járaton halt meg szívinfarktusban, amely a munkába szállította volna. S hogy mit is jelent Budapesten autóbusz volánja mögé ülni? Szerinte ezt nem lehet jobban szemléltetni, mint annak a fiatal sofőrnek az esetével, aki élete első járatát vezette el a végállomásig, majd a járművet magára hagyta, mondván, nem erre szerződött. A buszt onnan tartaléksofőr vitte tovább.
Ebben a ciklusban Kordás László nem reméli, hogy bármilyen megoldás szülessék, mert a VKF már nem fog ülésezni. Az viszont biztos, hogy nem engedik el az ügyet, és a következő kormányt is megpróbálják rábírni a töredékidő rendezésére, meg arra, hogy dolgozzanak ki valamilyen mechanizmust az emberi szervezetre fokozott terheléssel járó munkakörökben foglalkoztatottak számára. Az ugyanis nem megoldás, hogy beteg emberek vezessenek autóbuszt, de az sem, hogy a munkakörükkel összefüggő megbetegedésük esetén egyszerűen az utcára tegyék őket.
Ha egy buszsofőr kerül olyan állapotba, ami a cikkünkben szereplő férfi, akkor az üzemorvos súlyos kockázatot vállal, amikor megadja neki a munkaalkalmassági engedélyt – jelentette ki lapunk kérdésére Lachnerné Vadász Judit. A foglalkozási és foglalkozási rehabilitációs szakértő szerint az illető nincs rendesen ellátva, ha gerincfájdalmai vannak, de ennél is súlyosabbnak tartja, ha orvosai nem veszik elég komolyan a cukorbetegségét. Egy inzulinos embernek már az „úrvezetői engedélyt” sem adják meg öt évre, hisz az állapota gyorsan változhat – hangsúlyozta.
Idén január 1-jén lépett hatályba a Munkatörvénykönyve módosítása, amely kimondja, hogy ha a dolgozónak megváltozik az egészségi állapota, akkor változtatni kell a beosztásán és a munkakörülményein is. Az azonban kérdés, hogy a cég, ahol az illető dolgozik, fel tud-e ajánlani olyan munkát, amit ezek mellett a betegségek mellett el tud látni – folytatta, mert ha nem, akkor sajnos ebben az esetben a BKV-nak joga van alkalmatlanság címén felmondani neki.
