Az önmagát nemzetinek hazudó kormány egyik legnemzetellenesebb bűne, hogy első- és másodrangú polgárokra osztotta a nemzetet, amikor a magyarság egyik részének biztosította a levélben való szavazást, több százezer kivándorolt magyart viszont olykor áthidalhatatlan nehézségek elé állít, ha dönteni akarna a sorsáról. Az egyenlő választójog alkotmányos garantálása egyszerű politikai szándék kérdése lenne: a Fidesz viszont nem akarja, hogy bizonytalan hátterű és az országból világos okok miatt elment százezrek könnyedén beleszóljanak az ország jövőjébe. Mert a Fidesz nem demokratikus és nem nemzeti.
Jól látszik a szándék abban is, hogy míg a levélben szavazni tudó határon túliak körében sokmilliós állami kampányokkal buzdítanak a részvételre, addig a kivándoroltak esetében a kormány legszívesebben elhallgatná, hogy néhány hét múlva választás lesz. Látszik is a regisztrációs adatokon, hogy ahol kampányol és mozgósít a Fidesz, ott tömegek kívánnak részt venni a választáson, míg a harmadik legnagyobb magyar városban számító Londonban például csak alig néhány ezren. Ez a fajta tudatos állami beavatkozás felér a választási csalással.
Éppen azért, hogy minél több külföldön élő fiatal vegye kezébe a döntést, indítottam el azt a regisztrációs kampányt, amely széles körben, több külföldi platformon és közösségi oldalon hívja választási részvételre a magyarokat. A kezdeményezést számos európai parlamenti képviselő is támogatásáról biztosította és osztotta meg a magyar nyelvű felhívást német, holland vagy épp brit felületeken. Még az Európai Parlament alelnöke, Sylvie Guillaume is beszállt a kampányba: megosztva saját honlapján és hírlevelében a felhívásunkat, ezzel megszólítva a Franciaországban élő magyarokat.
A demokrácia legnagyobb ünnepe, ha egy választáson minden szavazásra jogosult állampolgár él alkotmányos lehetőségével és maga dönt hazája és saját sorsa jövőjéről. Minél nagyobb a részvétel egy választáson, annál erősebb a felhatalmazás, annál nagyobb a legitimáció. A Fidesz rendszerint – ahogy Kövér László különösebb következmények nélkül beismerte már – szívesen „bűvészkedik" a választási előírásokkal: hol a körzeteket írják át, hol a választójog gyakorlását nehezítik meg. Csak az a lényeg, hogy feléjük lejtsen a pálya. Még akkor is képesek alternatív valóságot építeni, ha egyértelmű elutasításba ütköznek: így lesz „politikailag érvényes" és hivatkozási alap egy olyan népszavazás, amire egyébként el sem ment az érvényességhez szükséges többség. Orbán Viktoréknak csak a „bűvészkedés" maradt, ha meg akarják tartani hatalmukat és mentelmi jogukat. És láthatóan mindent meg is tesznek érte. Nem fogjuk hagyni.
A magyar miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Száznyolcvanegyedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.