Hamarosan robot kiszolgálók vehetik át az emberektől az üzletekben a munkát. Bemutatják majd a terméket a vásárlónak, de akár oda is vezetik a kívánt áruhoz. Megjelentek a takarító robotok is, amelyek az üzletet éjszaka kitakarítják. Kísérleti jelleggel az egyik nagy amerikai online kereskedelmi cég drónnal juttatja el a kiválasztott és kifizetett terméket a megrendelőnek, elkerülve a városi forgalmat. A raktárakban is feltűntek azok a robotok, amelyek a polcokról összegyűjtik a termékeket az árufeltöltéshez.
Mindez nem a távoli jövő, hanem néhány éven belül valósággá válhat. Az már a jelen, hogy egyes kiskereskedelmi láncoknál az árcédulákat az informatikai rendszer "írja át". A hazai üzletekben is terjed az önkiszolgáló pénztár, ahol a vevő a maga pénztárosa és a bankkártyával, készpénzzel tud fizetni. Tesztüzemben kipróbálták azt is, hogy ha a vásárló az okostelefonjával regisztrál, nem kell sorba állnia a pénztárnál, és míg kijön a megvásárolt árucikkekkel a számlájáról már le is vonják a termékek árát. Ez a gyakorlat a szakemberek szerint széles körben el fog terjedni.
Mindez aktuálissá teszi a "Digitális térkép a kereskedelem számára" című tanulmányt, melyet GfK Hungária készített el, és a megbízó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tegnapi konferenciáján ismertették. Ebben, amellett, hogy áttekintik a digitalizáció kereskedelemben várható hatásait, fogódzót adnak a kis és középvállalkozások (kkv) számára egyrészt a jelenség értelmezéséhez, másrészt tudatosítják, hogy fel kell készülni arra, hogy a technikai, technológiai újdonságok újraszabják a kiskereskedelmet.
Az online kereskedelem, a digitalizáció betörése az ágazatba azért is jelentős kérdés, mert a magyar lakosság mintegy 75 százaléka használja a világhálót, és 40 százalékuk vásárolt is a neten keresztül, tehát az igény az átállásra már megfogalmazódott. Azonban a digitalizáció nem azonos az online kereskedelemmel, számos módon javíthatja a vásárlói élményt a "hagyományos", boltban kiszolgáló kereskedő is, amivel megtarthatja vevőit.
Nem kis üzletről van szó, hiszen csak a napi fogyasztási cikkek piaca meghaladja az évi 3 ezer milliárd forintot, a teljes kiskereskedelem pedig a tízezer milliárdot. Az élelmiszer kereskedelemnek jelenleg alig 1 százalékát teszi ki az online vásárlás. A műszaki cikkek esetében viszont ez az arány már eléri a 20 százalékot és ezzel az unió középmezőnyében vagyunk - említette Kozák Ákos, a Gfk Hungária Piackutató igazgatója. Az előrejelzések szerint 2021-ig az élelmiszer kiskereskedelemben az internetes forgalom megháromszorozódhat, igaz, nagyon alacsony bázisról indulva. A műszaki cikkeknél, ahol már jelenleg is viszonylag magas az online kereskedelem aránya, 9, egyes szegmensekben 15 százalékos is lehet a növekedés.
A GfK igazgatója hangsúlyozta, a digitális, online kereskedelem nem működhet kizárólag virtuális térben. Éppen ellenkezőleg, egyre több, eredetileg csak online kereskedelemmel piacra lépő cég bemutatótermet rendez be, ahol a vevő a maga fizikai valójában is megtekintheti a kívánt terméket.
A szakember elmondta, a kkv-knak is kis lépésekkel ugyan, de gyűjteniük kell például a vásárlási szokásokról az adatokat, ha be akarnak kapcsolódni a digitális kereskedelembe. Az online kereskedelem beindítása javíthat a versenyképességen, ami elsősorban kkv-k számára létkérdés. Az elmúlt 10 évben 150 ezerről 120 ezerre csökkent a kiskereskedelmi vállalkozások száma, arról nincs statisztika, hogy mekkora részüket mentette volna meg a digitális átállás.
A hétfői eseményen három nagy hazai kereskedelmi lánc képviselője is megjelent, s elmondták, a digitalizációnak vannak méretgazdaságossági korlátai. Különösen, hogy például az élelmiszer-kereskedelemben a jövedelmezőség átlagosan 1-2 százalék. Nagyon fontos szempont a digitális kereskedelemben a logisztika, például a saját szállítási flotta. Így lehet a leginkább kiküszöbölni az áruellátásban rejlő kockázatokat. Az online vásárló nagyon érzékeny arra, hogy mit, hogyan és mikor kapja meg. És nagyon lényeges a bizalom. Ha a kisbolt tulajdonosa nem talál egy olyan szolgáltatót, aki az áru kiszállítását elfogadható áron, megfelelő minőségben elvégzi, akkor nem tud lépést tartani a versenytársakkal.
Önmagában a vidéki lét nem jelent hátrányt, hiszen a megrendelő online kapcsolatban állhat egy nagykereskedővel, raktárral egy nagyvárosban, kiszállítóval, ezért a digitális kereskedelem rugalmassága sok lehetőséget teremt - mondta a Népszavának Vámos György, az OKSZ főtitkára.. A kistelepüléseken tevékenykedő kereskedőnek is előnyös lehet ha online elérhető, de ügyelnie kell a kapcsolódó szolgáltatásokra, a technikai, technológiai és a logisztikai háttérre.
A kistelepülésen működő kkv-k gondja egyebek mellett, hogyan termelje ki a korszerű informatika, technológiai megoldások költségeit ahol csak egy adott vásárlóerőre számíthat. Várhatóan a digitalizálódó kereskedelem még jobban széthúzhatja az ágazat mezőnyét. A robotizáció pedig lassabban induló folyamat, ami hirtelen felgyorsulhat és munkaerőt szabadít majd fel. De a munkaerőhiány most sújtja az ágazatot - tette hozzá Vámos György.
