kiállítás;Petőfi Irodalmi Múzeum;Heinrich Böll;SZETA;

Fotók: Tóth Gergő

- Böll csak kihagyásokkal jelenhetett meg magyarul

Heinrich Böll német Nobel-díjas író rengeteg szállal kötődött Magyarországhoz. Ezt mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kamarakiállítása.

Sok látogató - többek között Sólyom László volt köztársasági elnök, Haraszti Miklós és a magyarországi germanisztika színe-java - gyűlt össze egy viszonylag kis helyen, a PIM Heinrich Böll - Német író magyar tüzértiszti köpenyben című kamarakiállításának megnyitóján. A német Nobel-díjas író tavaly lett volna száz éves, és ennek alkalmából tavaly jelentek meg a német könyvpiacon háborús naplói. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a kiállításmegnyitón elmondta, sokakat meglepett az a szeretetteljes hang, amelyen Böll a Magyarországon eltöltött időről ír. Mivel a szövegek által általánosan is ismertté váltak az író magyarországi kapcsolatai, arra jutottak, hogy érdemes lenne ezt egy kiállítás keretében is bemutatni. Ehhez segítségül hívták Bernáth Árpádot, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusát, aki egyik szerkesztője volt a Böll-művek német kritikai kiadásának. Prőhle hozzátette, szerinte Németországban politikai aktivitása miatt az író Böll inkább háttérbe szorult. Magyarországon viszont elsősorban mint írót ismerték, pedig magyar vonatkozásban is van az irodalmon túl mutató jelentősége munkásságának.

A kiállításon fényképek, levelek, kéziratok, grafikus regényvázlatok, idézetek és korabeli dokumentumok láthatók és a tárlat Böll három műve köré szerveződik: a magyarul 1957-ben megjelent Ádám, hol voltál? katonaélményiből és magyarországi tartózkodásából merít. A második világháború alatt amerikai hadifogságba esett Böll elutasította a nemzetiszocializmust, de a német hadseregbe behívták. Az Ádám, hol voltál?-ban azokat a Magyarországgal kapcsolatos kellemes élményeit eleveníti fel, amelyeket sepsiszentgyörgyi, debreceni és szentesi katonakórházakban szerzett. Böll egész életművét megalapozza a háború tapasztalata: fő témái a háborús pusztítás, a veszteség és a háborús bűnökkel való szembenézés.

Fotó: AFP/Markus Scholz

Fotó: AFP/Markus Scholz

A kiállítás másik fontos regénye az Egy bohóc nézetei, amely németül 1963-ban született, de magyarul csak 1982-ben jelent meg. Az NDK-ban betiltott mű szerzője azért is hívta fel a magyar titkosrendőrség figyelmét, mert az író honoráriumát a demokratikus ellenzék fontos mozgalmának, az illegális magyar civilszervezetnek, a Szegényeket Támogató Alapnak (SZETA) ajánlotta fel. Böll - akit 1956 óta érdekeltek a magyar események- már a hetvenes évektől aktív kapcsolatban állt a magyar ellenzékkel, 1971-ben ugyanis a nyugat-német PEN-elnökeként Magyarországra érkezett. A tárlaton látható egy különleges amatőr kisfilm is, amelyet Görgey Gábor író készített, amikor vendégül látta az írót. Böll ugyanabban az évben jelentette meg Csoportkép hölggyel című regényét, amelyért 1972-ben Nobel-díjat kapott. Magyarul a könyv 1973-ban jelent meg, de nem teljesen: ugyan a kapitalizmusról szóló lesújtó véleménye teljesen rendben volt, a kommunizmust érintő kritikát ki kellett hagyni.

Ma divatos kifejezéssel élve Böll a múlttal való szembenézés egyik első német gyakorlója volt az irodalomban, békepártisága, kozmopolitasága és határokat nem ismerő, a hatalommal szembeszálló ellenzéki mozgalmakat támogató attitűdje pedig ellentéte volt mindennek, ami a hitleri Németországot és a totalitárius rendszereket jellemezte.

Infó:

Heinrich Böll - Német író magyar tüzértiszti köpenyben

Petőfi Irodalmi Múzeum

A kiállítás május 6-ig látogatható.

Február 28-án 18 órától Bernáth Árpád mutatja be a kiállítás anyagát.