Két nap alatt két nemzetközi szervezet is lesújtó képet közölt hazánkról: szerdán a Transparency International jelentése rántotta le a leplet az egyre mélyülő magyarországi korrupcióról, csütörtökön pedig az Amnesty International (AI) közölte: a 2017-es év újabb mélypont volt Magyarországon az emberi jogok szempontjából.
A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a különböző kormányok és politikusok gyűlöletre és félelemre építő politikája ugyan a világ minden táján érezteti hatását, Közép-Ázsiában különösen, de az utóbbi években Európában is egyre gyakoribb az emberi jogokkal szembeni ellenséges közbeszéd. Noha idén ünnepli 70. évfordulóját az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az abban foglaltakat a világ számos részén nem tekintik maguktól értetődőnek.
2017-ben az egész világon jellemző trend volt a vezetők és politikusok azon gyakorlata, hogy identitásuk alapján komplett csoportokat kiáltottak ki bűnbakoknak, a gyűlöletkeltés politikája pedig lassan általánosan elfogadottá válik. Ez gyakran vezet a jogvédők, a politikai ellenzék, a társadalmi mozgalmak, a korrupcióellenes aktivisták és a nők elnyomásához. Az Amnesty is érintett: a szervezet 60 éves fennállása során először 2017-ben fordult elő, hogy egyik szekciójának elnöke fogollyá váljon: Taner Kilicet, az AI török elnökét tavaly júliusban börtönözték be tíz másik jogvédővel együtt.
Magyarországon ugyan még nem került sor hasonlóra, ám a magyar kormány így sem lehet büszke az emberi jogokkal kapcsolatos teljesítményére. A civilekkel, jogvédőkkel szembeni ellenséges nyelvezet nálunk is egyre terjed, sőt Európában először nálunk öltött jogszabályi formát a külföldi támogatást kapó civil szervezeteket megbélyegző törvény elfogadásával. Folytatódtak a menekültek és a migránsok elleni jogsértések is: a hatóságok többek között tavaly március óta tartják fogva határozatlan időre a tranzitzónákban menedékkérelmet benyújtókat, köztük gyerekeket is. A lex CEU-ként elhíresült törvény elfogadásával pedig a magyar kormány csapást mért a tudományos élet szabadságára is.
- Magyarország számos ponton szembement uniós és nemzetközi kötelezettségeivel, az Európai Parlament is kimondta: Magyarországon sérülnek az európai értékek. Ám a felelősség nem a magyar embereket, hanem a magyar kormányt terheli - mondta Iván Júlia. Az AI Magyarország igazgatója szerint a "STOP Soros" törvénycsomaggal a kormány "teljes pályás letámadást" indított a civil szervezetek ellen, amivel a létezésüket fenyegeti; ha sikerül elhallgattatni a kritikus hangokat, annak az egész ország látja kárát.