Recep Tayyip Erdogan szerint legitim célpont mindenki, aki szembeszáll a kurdok lakta Afrint megszállni készülő török hadsereggel. A török elnöki hivatal szerdai közleménye szerint Ankara kész katonailag is szembeszállni bárkivel, aki segítséget nyújt a szíriai kurd milíciának, a YPG-nek, amelyet most szárazföldi offenzívával próbál kiszorítani Ankara a török határ közelében fekvő szíriai Afrin településről. A figyelmeztetést azt követően adták ki, hogy kedden este a szír hadsereggel szövetséges milíciák siettek a kurdok védelmére. Ankarai közlés szerint a kormányerőket visszaszorította a török tüzérség, nem tudtak behatolni a településre, de az Euronews tudósítása szerint a rezsimhű katonák behatoltak Afrinba és úgy nyilatkoztak, addig maradnak, míg vissza nem verik a „zsarnok törökök offenzíváját”. Így Afrinban bármelyik percben farkas szemet nézhetnek Erdogan és Aszad elnök csapatai, ami nemzetközi konfliktushoz vezethet, jegyzi meg az Euronews.
A kelet-gútai harcok tegnap is folytatódtak, a Damaszkusz külvárosának számító településen egyre kritikusabb a helyzet. Az oroszok által támogatott szír légierő napok óta bombázza a felkelőket, többek között hordóbombákkal is, az áldozatok zöme pedig civil. Már több mint 300 civil vesztette életét, a humanitárius katasztrófa pedig további százezreket fenyeget. Az ENSZ felszólítása sem volt elegendő ahhoz, hogy a segélyszállítmányok eljussanak az ostromgyűrűbe zárt lázadókhoz, akik már nemcsak kórházak és gyógyszerek, de alapvető élelmiszerek és ivóvíz nélkül próbálják túlélni a poklot.
Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek, a nyugati országok is hangoztatják, a kelet-gútai ostrom háborús bűn, az Aszad-rezsim naponta követ el háborús bűnöket. Kelet-Gútát valóban zömében dzsihádista felkelők uralják, de a városban több mint 400 ezer civil rekedt, máris számos gyermekáldozata is van a légicsapásoknak. A szíriai kormány cáfolja, hogy civileket bombáznának, csakhogy a civil áldozatok száma mégis egyre nő. Azt is tagadja, hogy hordóbombákat dobnak le. Tegnap a Kreml is hivatalos cáfolatot adott ki, Dmitrij Peszkov szóvivő alaptalan vádaskodásnak nevezte, hogy Oroszország háborús bűnök lekövetését támogatná. A légitámadás intenzitása arra utal, hogy a szír kormányerők rövidesen megkezdik Kelet-Gúta szárazföldi ostromát, amely az utolsó lázadók kezén lévő terület a főváros közelében. Szárazföldi támadás esetén a gútaiaknak nincs sok esélyük, többek között azért sem, mert megosztottak, a települést uraló csoportosulások már többször egymással is összecsaptak.
Mindezzel párhuzamosan körvonalazódik az újabb összecsapás az idlibi felkelők között is. Szíriai Felszabadítási Front néven egyesült múlt hét végén két iszlamista tömörülés, az Ahrar al-Sham és a Nour al-Din al-Zenki, azzal a céllal, hogy erősítsék pozícióikat az Idlib tartományt és Aleppó tartomány északi részét uraló dszihadistákkal szemben, közölte az AFP hírügynökség. Idlib az egyetlen szíriai tartomány, amelyet szinte egészében máig a dzsihádisták uralnak, elsősorban a Hayat Tahrir al-Sham koalíció, amelyet az al-Kaida helyi szárnya, a korábbi an-Núszra Front ural. A hírügynökségnek nyilatkozó Sam Heller, az International Crisis Group elemzője szerint az egyesülés a dzsihadisták megfékezése céljából történt, ugyanis a Hayat Tahrir al-Sham az utóbbi időben megerősödött és újabb összecsapásra készül a Zinki ellen. A Zinki és az Ahrar a két legjelentősebb nem dzsihadista felkelőcsoport, amely fékezi az al-kaidások terjeszkedését. A különböző Aszad elleni fegyveres csoportok 2013 óta többször egymás ellen is harcoltak már. A Zinki azon 42, a CIA által is megvizsgált és mérsékeltnek tartott lázadó alakulatnak, amely fegyvereket, többek között BGM-71 TOW páncéltörő rakétákat is kapott az Egyesült Államoktól. Az Iszlám Állam ellen nem, de a kormányhadsereg ellen mindvégig harcolt. Az Ahrar al-Sham vahabita, szalafista szervezet, amely elsősorban Szaúd-Arábia és Katar támogatását élvezi.
