A Bergeni Egyetem szakértői egy európai légzőszervi felmérést vizsgáltak, így mintegy 6 200 alany adatait tanulmányozhatták. A résztvevők átlagéletkora a felmérés kezdetekor 34 év volt, az alanyok egészségi állapotát pedig további 20 éven át monitorozták. A kutatók az alanyok adatait vizsgálva több csoportot is kialakítottak. Az elsőbe az otthonukban rendszeresen tisztítószereket használó, a másodikba a takarítóként dolgozó, a harmadikba pedig a tisztítószereket kerülő nők kerültek. Az eredmények alapján a tisztítószerek használata kimutathatóan hatott a tüdő egészségére. Az első csoportban évente 3,6; míg a másodikban évente 3,9 milliméterrel gyorsabban csökkent az egy másodperc alatt mért erőltetett kilégzési térfogat. Az erőltetett vitálkapacitásnál – azaz a maximális erőltetett belégzést követő maximális erőltetett kilégzés térfogatánál – még látványosabb volt az eltérés. Az otthonukat tisztító nőknél évente 4,3; míg a takarítóknál évente 7,1 milliméterrel gyorsabban csökkent az érték. A csapat becslése alapján a takarítónők nagyjából olyan légzésfunkció-romlást tapasztaltak, mintha évi 20 doboz cigarettát szívtak volna el.
A kutatók úgy vélik, hogy az eredmények hátterében a légzőszervek nyálkahártyáján jelentkező irritáció áll. A tisztításhoz használt vegyületek feladata alapvetően az, hogy fertőtlenítsék a különböző felületeket, így nem meglepő, hogy a tüdőben való megjelenésük problémákat okoz. A kutatók azt javasolják, hogy csupán akkor használjunk vegyszereket a takarításhoz, ha valóban szükséges – sok esetben egy mikroszálas rongy vagy szivacs és némi víz is megteszi. Az eredmények alapján az egészségügyi szakértőknek érdemes lehet szigorítaniuk a tisztítószerekre vonatkozó előírásokon.
