A University College London kutatóinak nemrégiben publikált tanulmánya szerint már napi egyetlen cigaretta elszívása esetén is sokkal nagyobb a stroke és a szívkoszorúér-betegség rizikója, mint korábban azt gondolták. Tehát már napi egy cigaretta sem veszélytelen, vagyis a szív-érrendszeri betegségek szempontjából nem létezik biztonságos dohányzási szint.
Illusztrációk: AFP
A WHO becslése szerint évente 7 millió ember hal meg évente a dohányzás következtében, ebből 890 ezren a passzív dohányzás áldozatai. Az Egyesült Államokban a cigarettázást tartják a leginkább megelőzhető, idő előtti halálozási oknak. Az American Heart Association kimondta, hogy a dohányzás csökkenti a fizikai aktivitásra való képességet és növeli az erekben lerakódó plakkok kialakulásának esélyét.
A nőknél még nagyobb a kockázat
A londoni egyetem szakemberei 141 publikált kutatás adataiban keresték az összefüggéseket a dohányzás és a szív-érrendszeri betegségek kialakulása között. A nem dohányzók egészségi statisztikáit vetették össze azokéval, akik napi 1, napi 5 és napi 20 cigarettát füstöltek el. Megállapították, hogy napi 1 cigaretta 48 százalékkal emelte a szívkoszorúér-betegség és 25 százalékkal a stroke kockázatát a férfiaknál. Az ugyanennyit dohányzó nőknél még ennél is nagyobb volt a rizikó: a szívkoszorúér-betegségre 57, a stroke-ra 31 százalék. Ehhez képest a napi 20 szálat elszívók esetében mindkét betegségre 40-50 százalékkal nőtt a kockázat, ami azt jelenti, nincs még elfogadható, kis kockázatú dohányzási mennyiség, csak a teljes füstmentesség lehet védő hatású.
Vezető pozíciót betöltő személyeknél vették észre először, hogy a rengeteg elvárás és a kezeletlen stressz miatt csökken az immunrendszer hatékonysága, ami különböző betegségekhez – leggyakrabban szív-érrendszeri problémákhoz – vezet. Ez leginkább a 30-50 év közötti férfiaknál fordul elő, de a nők is egyre gyakrabban tapasztalják a tüneteiket. Egy-egy akut problémát kiválthat az átlagosnál nagyobb stressz, bár a betegség megjelenését befolyásolja az egyén stressztűrő és -kezelő képessége is. A helyzetet súlyosbítja, hogy éppen a feszített életmód miatt ezek az emberek azok, akik esetenként a stresszkezelés könnyen elérhető, ám igen káros módszereihez nyúlnak, mint az alkohol és a dohányzás. Vagyis a már meglévő kockázati tényezők mellé csatlakozik még néhány, önállóan is jelentős rizikófaktor.
