Van abban valami bolsevista báj, amikor egy vezető körülbelül az újságból tudja meg, hogy megromlott az egészségi állapota, ezért aztán ki van rúgva.
Márpedig ez történt a miskolci kórház főigazgatójával – kevesebb, mint egy évvel kinevezése után. Arra azonban a humánszféra – beh szép szó! – vezetői nem számítottak, hogy doktor nem akar Bogdányba menni, de nem ám! Ezért kinyitotta a száját és elkezdett beszélni.
Tiba Sándor elmondta: óvatosan fogalmazva is előnytelen szerződésekre bukkant, amelyek révén számolatlanul ömlöttek kifelé a tíz-százmilliók az egészségügy amúgy szűk marokkal mért pénzéből. Becsületesen a kórházfenntartóhoz fordult, feltárta a dolgokat, tán még a közérdekű bejelentő védelméről szóló törvényt is komolyan vette. Nem kellett volna.
Csak címszavakban: az egyik cég havi 60 milliót kapott egy olyan gép üzemeltetésére, ami majd egy éve nem is működött. Egy őrző-védő vállalkozás pedig a kórházi dolgozóktól és a betegektől beszedett parkolási díjat tette el úgy, hogy a kórház további havi 4 millió forint plusz áfát is fizet a cégnek. Mindkét eset erősen Btk-kompatibilis, de feljelentésről, nyomozásról természetesen szó sincs. Tibának meg elfelejtettek szólni, hogy a pénzcsap elzárása káros ez egészségre és az egzisztenciára.
Majd csavar következett: az igazgató testvére, aki a Fidesz parlamenti képviselője és a mostani választáson is jelöltje, a bátyját ért sérelem miatt egyszerűen kibeszélt a korábban monolit kommunikációból. Tiba István azt találta nyilatkozni a Népszavának, hogy a közösség érdekei helyett magánérdekeket helyeztek előtérbe a döntéshozók.
Hogy az OLAF-sújtotta, egyre összevisszább kapkodó kormányzó (?) erő lenyeli-e Tibáéktól ezt a békát, még nem tudható. Mindenesetre a választás előtt lecserélni egy bevált kádert nem tűnik praktikusnak. Veszélye viszont, hogy precedenst teremthet, mert e pár hét kitermelhet még elégedetlen és/vagy irhájukat mentő fideszeseket – lásd: Zalaegerszeg, ahol ma még sikerült leverni az OLAF-os puccsot.
Mindenesetre, Tiba úrék, üdv a való világban!
