Az alku értelmében a rendes költségvetésen felül további 400 milliárd - korábbi közlések szerint még "csak" 300 milliárd - dollár elköltését teszik lehetővé a következő két évben. A republikánusok a Pentagon forrásainak növelését könyvelhetik el eredményként, a demokraták pedig különböző hazai programokra – így például floridai és texasi katasztrófaelhárításra, infrastruktúrafejlesztésre, a veteránok támogatására, a kábítószerfüggők megsegítésére – harcoltak ki több pénzt.
Mindkét párton belül voltak azonban elégedetlenkedők: a republikánusok táborában a szélsőséges „teapártiak” sokallták a demokraták követelésére megadott összegeket, a demokraták leginkább liberális szárnya pedig azt hiányolta, hogy a törvénycsomagba nem került be az illegális bevándorlónak számító fiatalok amerikai tartózkodásának a törvényesítése - az úgynevezett "álmodozók" mintegy 1,8 millió főt számláló társadalmi csoportjának állampolgárrá fogadása -, holott erre vonatkozóan korábban a republikánusok részéről is elhangzottak ígéretek. Tény ugyanakkor, hogy a demokraták sem mentek bele ennek a Fehér Ház által követelt ellentételezésébe, nem hagyták jóvá a mexikói határra tervezett védőfal építési költségeit. Erre 25 milliád dollárt kérne a kormány.
Az ellenzők egyike, Rand Paul, Kentucky állambeli republikánus szenátor, az úgynevezett "teapártiak" politikusa obstrukcióval - véget nem érő, kilenc órás szónoklattal - meg is akadályozta, hogy a szenátusban már a csütörtök éjféli határidő előtt megszavazzák a frakcióvezetők által kimunkált egyezséget. Így elvben életbe lépett a kormányzati leállás, de hajnalban szerencsére nem merült fel esedékes fizetendő kiadás, nem volt minek leállnia. Ez az "elvi leállás" öt és fél órán át tartott. Éjfél után ugyanis szünetet rendeltek el a szenátusban, utána pedig a szenátorok többsége gyorsan jóváhagyta az előterjesztést, majd a képviselőházban is sikerült még a reggeli munkakezdés előtt lezárni az ügyet.
Mivel sok helyen már felkészültek a leállásra, az amerikai közalkalmazottaknak saját munkáltatójuknál kellett reggel érdeklődniük, bemenjenek-e munkahelyükre. Januárban - történetesen Donald Trump elnök hivatalba lépésének első évfordulóján - ugyanezen okból volt már egy leállás, de az is csak másfél napig tartott.
Az elfogadott költségvetési törvényről megjelent első elemzői értékelések szerint a sorozatos kormányzati leállások veszélyének az elhárulása rövid távon segíthet a Trump-kormányzat arculatának javításában, hiszen erősíti a stabilitás érzetét. A demokraták azonban a költségvetési deficit jelentős növekedését - ami ennek a velük kötött megállapodásnak az óhatatlan velejárója - retorikájukban Trump ellen fordíthatják még az idén, az úgynevezett félidős választási kampány során. A két elnökválasztás félidejében tartott választások idén november 6-ra esnek. Újraválasztják a képviselőház mind a 435 tagját, valamint a száztagú szenátus egyharmadát - idén 33 szenátort. Jelenleg a kongresszus mindkét házában republikánus többség van, de ez a többség a szenátusban csak hajszálnyi. A demokraták várhatóan erősen fognak kampányolni azért, hogy elhódítsák a törvényhozási többséget.
Az elemzések azt is kiemelik, hogy a két évre kötött költségvetési megállapodáshoz vezető viták során elmélyültek az ellentétek a kormányzó republikánusok hagyományos politizálásának a hívei és a párt jobbszárnya között. Ez utóbbi csoport, az a bizonyos "teapárt" vehemensen hadakozik a minél kisebb, minél olcsóbb és minél szűkebb hatáskörű szövetségi kormányzat ellen.
