Bioritmus;vérnyomás;demencia;szív- és érrendszer;

- Magas vérnyomás és demencia - Van összefüggés?

A kezeletlen magas vérnyomás számos problémát okozhat azáltal, hogy hosszútávon szűkíti és merevebbé teszi az ereket. Dr. Kapocsi Judit, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája a szív-érrendszeri okokra visszavezethető demenciára hívta fel a figyelmet.

A kezeletlen magas vérnyomás következtében idővel lerakódások, plakkok jelenhetnek meg az erek falán, amelyek rontják a vérellátást. Így pedig a magas vérnyomás lassan, évek, évtizedek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség, a vakság és a demencia kockázata is. Ez utóbbira az adhat okot, hogy a vérellátás zavara miatt kevesebb oxigén és tápanyag jut az agyba, így az agysejtek károsodhatnak, akár el is halhatnak. Ez a rombolás pedig megmutatkozhat az adott személy memóriájában, gondolkodásában, koordinációjában, megértési és beszéd-képességeiben. Ezen jelenség az úgynevezett vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű - demencia. Az elbutulásnak is nevezett, általában progresszív folyamat idővel egyre súlyosabb tünetekkel jár. A demenciák okai között az Alzheimer-kór után ez a második leggyakoribb, ráadásul sok Alzheimer-kórban érintett páciensnél feltételezhetően jelen van a szív-érrendszer ok is.

Nem csak gyógyszeres kezelésre van szükség

A vaszkuláris demenciára nincs gyógymód, de az állapotromlást lehet lassítani. Ehhez az ereket romboló probléma kiinduló okát kell kezelni, például a cukorbetegséget, a magas koleszterinszintet és bizonyos szívproblémákat, illetve sok esetben a magas vérnyomást. Ebben az esetben a megfelelő, rendszeresen kontrollált kezelés akár a stroke kialakulását is meggátolhatja – hangsúlyozta dr. Kapocsi Judit. „Azzal érdemes tisztában lenni, hogy a kezelésnek két pillérre kell támaszkodnia: az életmódra és szükség esetén az orvosi gyógymódokra, gyógyszerekre.”

Agytorna

A szakmai ajánlás szerint heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásnak és 2x20-30 perc izomfejlesztő mozgásnak van egészségvédő hatása. Fontos szabály, hogy két kardioedzés között nem telhet el 72 óránál több, egy alkalom pedig nem lehet 30 percnél rövidebb. Idősebbeknek megfelelő kardiomozgás lehet a tempós séta. A hosszútávon követett zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épülő étrend 8-10 Hgmm vérnyomás csökkenéshez vezethet. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású. Elhízás esetén a normál testsúly visszaállítása is a vérnyomásérték csökkenését eredményezheti. Mivel a dohányzás (még passzív formában is) szűkíti az ereket és emeli a vérnyomást, a leszokás is része a kezelésnek – hangsúlyozta a szakorvos. Vaszkuláris demencia esetén a legfontosabb feladat az érintett agyának „tornáztatása”. Ez történhet keresztrejtvény-fejtéssel, kirándulással, társasjátékkal vagy nyugdíjasklub tevékenységeivel, a lényeg, hogy rendszeresen ingerek érjék a beteget. A mentális feladatok mellett orvosi kezelésre is szükség van, a kardiológus megfelelő értágító- vagy más, vérnyomást csökkentő készítményekkel, keringésjavítókkal, a pszichiáter pedig speciálisan demenciára való gyógyszereket, kezeléseket rendelhet el. 

A videójáték-függőség is bekerül az egészségügyi világszervezet (WHO) idén júniusban megjelenő katalógusába, a mentális és pszichikai betegségek csoportjába. Tedros Adhanom, a szervezet etióp főigazgatója kijelentette, hogy kevesen szenvednek ebben a betegségben, a sok játék önmagában még nem jelent függőséget.