Idén 10 milliárd forintot fordít a kormány bölcsődei fejlesztésekre, az összeg nagyobb része férőhelybővítésre megy majd – jelentette be nemrég Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Nem véletlen, hogy most hirtelen ennyit fordítanak erre, hazánk nagy lemaradásban van ezen a területen (is). A EU gyermekgondozási szolgáltatásokat összegző, 2002-ben elfogadott barcelonai célkitűzéseinek értelmében 2010-ig a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 33 százaléka számára kellett volna biztosítani bölcsődei elhelyezést, ám ezt Magyarország a mai napig sem tudta teljesíteni. Noha az elmúlt években folyamatosan nyíltak meg új intézmények, a 0-3 éves korosztálynak még mindig csak 16-17 százaléka kaphat bölcsődei elhelyezést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017-ben az ország 2610 településén élő több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás. Ez az érintett korosztály 26 százaléka, s az arány 2,8 százalékkal romlott is az előző évhez képest. Míg 2016-ban összesen 48 069 férőhely állt készen a bölcsődékben és családi napközikben a gyermekek fogadására, addig 2017-ben – az összes bölcsődei ellátási formában – 46 487. A KSH szerint tavaly férőhely hiányában összesen 2879 gyermek felvételét kellett elutasítani.
Annak ellenére nem javult a helyzet, hogy 2017-től minden olyan településen kötelező önkormányzati feladat a bölcsődei ellátás biztosítása, ahol 40-nél több 3 éven aluli gyermek él, vagy legalább 5 gyermek szülei igénylik az ellátást. Igaz, a kötelezettség teljesítésére a törvény 2018 végéig ad lehetőséget. A bölcsődék 83 százaléka továbbra is a 10 ezer főnél népesebb településeken található, míg például a 499 fő alatti falvakban tavaly csak nyolc bölcsőde működött.
– A férőhelybővítés azért is nagyon fontos, mert az édesanyák csak akkor tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, ha van elérhető, jó minőségű bölcsődei ellátás a lakóhelyükön – nyilatkozta lapunknak Szűcs Viktória. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke szerint a szülők vinnék is a gyerekeket a bölcsődébe, de férőhely hiányában erre nincs lehetőségük, magas az elutasított kérelmek száma.
Szűcs Viktória szerint nemcsak a férőhelyhiány okoz gondot, hanem több bölcsődei alkalmazottra is szükség lenne. – A dolgozók közt sajnos nagy a fluktuáció. Ennek egyik oka, hogy a nevelők közül sokan élnek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásai lehetőségével, másrészt a fiatalok számára nem vonzó a bölcsődei munka bérezése. Sokan mentek át más területre, vagy külföldre az elmúlt időben. A legutóbbi KSH adatok szerint mintegy kétszáz betöltetlen kisgyermeknevelő állás volt az országban. Ez a kétszáz gondozónő 12 fős csoportlétszám mellett 2400 gyermeket tudna ellátni – mondta a BDDSZ elnöke.
A bérezésben ráadásul nagy belső aránytalanságok vannak, ami Szűcs Viktória szerint egyes intézményekben megosztja a dolgozókat. Egy középfokú végzettséggel rendelkező, pályakezdő kisgyermeknevelő, aki a garantált bérminimumot kapja, pótlékokkal együtt bruttó 190-200 ezer forintot kereshet havonta, vagyis nettóban 127-133 ezer forintot vihet haza. A diplomás pályakezdők a pedagógus életpálya alapján jelenleg bruttó 182 700 forintot kapnak, majdnem 20 ezer forinttal kevesebbet, mint alacsonyabb iskolai végzettségű kollégáik.
A kisgyermeknevelői munka így még kevésbé vonzó a fiatalok számára, pedig a BDDSZ elnöke szerint a gyermekeknek nagyon fontos lenne, hogy megszokott arcok gondoskodjanak róluk.
