Kiégett fűtőelemből származik a tavaly ősszel Európa fölött megjelent ruténium106 izotóp – erre a következtetésre jutott az a nemzetközi kutatócsoport, amelyet az év végén állítottak föl a tisztázatlan eredetű radioaktív felhő forrásának azonosítására. Az eredmények egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy a sugárzó anyag a Roszatom (a tervezett paksi bővítés kivitelezője) majaki nukleárishulladék-feldolgozójából szabadult ki.
Ahogy arról a Népszava is beszámolt, a 2017 szeptemberében észlelt atomfelhőt elsőként a nyugat-európai intézetek mérték, de már akkor arról szóltak a hírek, hogy a megnövekedett izotópkoncentráció mögött valamilyen oroszországi kibocsátó forrás áll. Ehhez a nézethez csatlakozott az orosz meteorológiai szolgálat is, megállapítva, hogy a határérték fölötti szintet először Oroszországban, az Ural déli részénél, Majak közelében észlelték. Ennek ellenére a Roszatom és az orosz nukleáris hatóság cáfolni igyekezett az érintettséget – és ebben a magyar Országos Atomenergia Hivatal is partnernek bizonyult. Először a szennyezés tényét vitatták, majd az orosz kapcsolatot, végül pedig azzal álltak elő, hogy egészségügyi eredetű lehet, vagy esetleg egy Oroszország fölött megsemmisült műhold okozhatta a megnövekedett sugárzást. Ezt a „magyarázatot” azonban haladéktalanul cáfolta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), így az orosz illetékesek egy független, nemzetközi vizsgálóbizottságra bízták, hogy tisztázza a sugárzás eredetét.
A testület Franciaország, Finnország, Svédország, Németország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország nukleáris hatóságainak szakértőit tömöríti. Úgy tudjuk, a bizottság első tanácskozására a múlt héten került sor, és az addig összegyűjtött információk alapján megtörtént az első következtetések levonása is. Azt a lehetőséget, hogy a sugárzó anyag gyógyászati eredetű lenne, kategorikusan kizárták (hogy műhold-maradványról lenne szó, azt a NAÜ vetette el, többek között arra hivatkozva, hogy a kérdéses időszakban egyetlen űreszköz sem érte el a légteret Oroszország fölött). Az adatok arra utalnak, hogy kiégett fűtőelemekből került az izotóp a környezetbe, ami a hely meghatározásával együtt (Majak közelében tapasztalták először a megnövekedett sugárszintet) a Roszatom feldolgozóüzemére irányítja a gyanút.
A bizottság következő találkozóját április közepén Moszkvában rendezik.