Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot ért el az Open Budget Survey 2017-es vizsgálatában, ami ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre elég.
Az Open Budget Survey egy 115 országban elvégzett felmérés a költségvetés átláthatóságáról, a költségvetési folyamatok ellenőrzéséről és a lakosság közpénzügyi döntésekben történő részvételéről. Ezen belül az átláthatóság számszerű megjelenítését szolgálja az Open Budget Index, amelynek 0 és 100 közötti értéke mutatja, hogy az adott ország kormánya mennyire részletes és érthető információkat tesz könnyen elérhetővé polgára számára.
A legfrissebb jelentés szerint a 2015. évhez képest romlott Magyarország teljesítménye, hiszen az akkor még 49 pontot értünk el. A régióban eközben inkább emelkedett az átlag.
A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad - ad magyarázatot a visszaesésre a Költségvetési Felelősségi Intézet, amely amely az International Budget Partnership felkérésére közreműködött a vizsgálatban.
A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség azonban az, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza - mutatnak rá.
A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.
Az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése - hívja fel a figyelmet az Intézet. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak - köztük öt fekete-afrikai országnak - a példája, akik már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen.
Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre.
Az International Budget Partnership nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét.
A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is. A magyar kormányzatot képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium ezt megtette, véleményüket a vitás esetekben a végső döntést meghozó IBP több esetben elfogadta.
Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet azt ajánlja a kormánynak, hogy első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, végül pedig bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól.
