A Nemzeti Választási Iroda kimutatásából kiderül, már 336,5 ezer határon túli magyar regisztrált a választási névjegyzékébe. A Magyar Nemzet összehasonlítása szerint ez a szám január közepén még 319 ezer volt – csak három hét alatt újabb 20 ezer levélszavazó jelentkezett. Mint írják, főleg a vajdasági és erdélyi magyarok jelentkeztek az elmúlt időben.
A kivándoroltak közül ezzel szemben mindössze 3187-en regisztráltak eddig, legtöbben, 427-en Londonból. Nem meglepő; a pálya lejt, és ellenük. Levélszavazás helyett ők csak személyesen, egy-egy nagykövetségen vagy konzulátuson adhatják le szavazataikat, lakhelyüktől gyakran több ezer kilométerre. Ha pedig haza is utazna egy kivándorló a választások környékén, ő feltehetően egy hétvégével korábban, húsvétkor lesz az országban.
A legutóbbi, 2014-es választásokon regisztrált közel 194 ezer választóból 128 ezren adtak le érvényes szavazatot – 95,5 százalékban a Fideszre. „Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrendszer” – ezzel a felvetéssel kezdett Gyurcsány Ferenc és a DK még novemberben aláírásgyűjtésbe azért, hogy a kettős magyar állampolgárság ne járjon automatikusan szavazati joggal is.
Más pártok nem csatlakoztak a kezdeményezéshez, bár 2 százaléknál egyik sem kapott több szavazatot 2014-ben. Az MSZP például Kolozsváron és Marosvásárhelyen kampányolt. Utóbbi helyszínen a párt – a Párbeszéddel közös – miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely azt is hangsúlyozta, nyitottak a határon túli magyarok még aktívabb részvételére az ország politikai életében.
A nem magyarországi lakóhellyel rendelkező magyarok legkésőbb március 24-ig vetethetik fel maguk a központi névjegyzékbe.
