Többet kell majd fizetni a lisztért és a kenyérért is, mert a malomipar februárban és márciusban, az őszi áremeléseket megfejelve, átlagosan további 5-5 százalékkal emeli árait. Ennek alapvető oka, hogy a január végi kenyérgabona árak átlagosan 5 ezer forinttal haladják meg a tavalyiakat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint 2017. január utolsó hetében a kenyérgabona tonnáját 44,5 ezer, míg ebben az évben 49,5 ezer forintot kellett adni.
A képet árnyalja, hogy malmi minőségű búzát jelenleg tonnánként 50 ezer forint alatt nem lehet kapni, de akadnak 52 ezer forintos ajánlatok is - nyilatkozta a Népszavának Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. A malmok ezt a jelentős árkülönbséget nem tudják lenyelni, mert a költségeik mintegy 80 százalékát az alapanyag teszi ki.
A magas búzaárak azért is érdekesek, mert eközben a világban jelentős tartalékok halmozódtak fel, ami elvileg lejjebb szoríthatná az árakat. A hazai árakat többnyire a nemzetközi piac mozgatja, de most ellenkező tendencia figyelhető meg. Azok a gazdák, akik rendelkeznek raktárkészletekkel, kivárnak. Az olcsó búza miatt telített európai piacokon nem lehet megfelelő nyereséget elérni, a hazai kereslet viszont magasan tartja az árakat. Az itthoni drágulásnak az importárak szabhatnak határt, hiszen ha elszaladnának az árak, a feldolgozóipar külföldről is beszerezhetné az alapanyagot - jegyezte meg a szakember. Az alacsony nyereségráta miatt folytatódik az ágazat koncentrációja. Jelenleg 41 meghatározó malomipari vállalkozást tartanak számon.
Bár a Magyar Pékszövetség hvg.hu-nak küldött válasza szerint a pékek egyelőre nem foglalkoznak a lehetséges áremelés kérdésével, egy lapunknak nyilatkozó iparági szakértő elengedhetetlennek tartotta a kenyér árának az emelését. A kenyérben átlagosan 70 százalék a liszt aránya, s a költségek mintegy egyharmadát teszi ki ez az alapanyag - említette a szakember. A speciális kenyerek, mint a rozskenyér esetében a drágább alapanyag miatt ez az arány még magasabb.
A kenyér a lisztár növekedésének nagyjából a háromnegyedével emelkedhet, vagyis ha a liszt 10 százalékkal drágul a kenyér átlagosan 7-7,5 százalékkal követheti.
A kenyér árát azonban nem csak a liszt drágulása tornázza följebb. A sütőiparban a foglalkoztatottak nagyjából 60 százaléka dolgozik minimálbérét, vagy szakmai bérminimumért. A tavalyival együtt a minimálbér 23, a szakmai bérminimum 37 százalékkal emelkedett. Ezt a munkaadói járulék 7,5 százalékos csökkentése nem tudta ellensúlyozni. A sütőipar átlagos nyereségrátája a 0-1,5 százalék között mozog, így a pékségek nagyon nehezen tudják kigazdálkodni a növekvő bérköltségeket, amiket tetéz, hogy a vállalkozásoknak jelentős mértékben, mintegy 30 százalékkal drágul az áram.
A sütőiparban a külföldre vándorlás miatt is egyre égetőbb a szakemberhiány. Nyugat-Európában a hazainál 3-4-szer magasabb jövedelemre tehetnek szert a pékek. A sütőipari cégek egymástól igyekeznek elcsábítani a jó szakembereket. Míg 20 éve még 1800-1900 sütőipari vállalkozást tartottak nyilván, mára a felére olvadt a számuk, és ebben az ágazatban is megindult a koncentráció.
Az iparági szakértő hangsúlyozta, óriási hiba volt évekkel ezelőtt megszüntetni a pék-cukrász szakképzést. Idén januártól ugyan ismét felvették az Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ), da a kiesett éveket és az emiatt hiányzó szakembereket nagyon nehéz lesz pótolni.
