akadálymentesítés;MEOSZ;

Tüntetés az akadálymentesítésért - Fotó: Tóth Gergő

- Újra Orbánhoz fordul a MEOSZ

Ismét levélben fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) azt kérve, hogy a kormány biztosítsa a 3-as metró teljes akadálymentesítéséhez szükséges többletforrást. A MEOSZ már novemberben megkereste a kormányfőt ezzel a kérdéssel, ám levelére – mint az Kovács Ágnes elnök elmondta - még nem érkezett válasz. Korábban Tarlós István főpolgármester többször is leszögezte, hogy a főváros a teljes akadálymentesítés pártján lenne, ám a kormány által a metrófelújításra biztosított 137,5 milliárdos forint keretből csak 12 megállót lehet lifttel ellátni. A kormányzat részéről Lázár János kancelláriaminiszter ellenben azon az állásponton volt, hogy az akadálymentesítés alapvetően az önkormányzati feladat, később lapunknak ezt úgy finomította, hogy ha az önkormányzat a teljes akadálymentesítés – becslések szerint 20 milliárdos - költségeinek a felét elvállalja, úgy a kormány is megfontolja, hogy a költségek másik felét állja. Nemrégiben a MEOSZ-szal tárgyalóasztalhoz ülő Tarlós István úgy döntött: kezdeményezni fogja, hogy a főváros a saját költségvetéséből állja a Kálvin téri megálló akadálymentesítését. Kovács Ágnes a MEOSZ elnöke ennek kapcsán lapunknak hangsúlyozta: a főpolgármester ígéretet tett arra is, hogy a közgyűlésnek előterjeszti, hogy a M3-as felújítás során a jelenlegi tervek szerint még akadálymentesítés nélkül maradó hét állomásra is készüljenek szükség esetén alternatív műszaki megoldásokat is magába foglaló akadálymentesítési tervek, úgy, hogy ezek megvalósítását ésszerű határidőkhöz kötnék. Ez a javaslat várhatóan márciusig a Fővárosi Közgyűlés elé kerül.

Közösen kérte tizennégy civil szervezet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB), hogy állapítsa meg: a szerintük civilellenes „külföldi támogatásokról” szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. Ezek a szervezetek korábban együtt nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz (AB) is, amely januárig, öt hónapon át nem tűzte napirendjére a törvényt. Mivel az Ab-t semmilyen határidő nem köti, de az érintett civileket a törvény továbbra is sújtja, más hazai jogorvoslati lehetőség híján, tizennégyen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak decemberben.