Az érintett szervezetek hétfőn hozták nyilvánosságra és küldték el szerkesztőségüknek is a beadványukat. Indokolásukban megismétlik az alkotmányjogi panaszban felsorolt érveket, amelyek szerint a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény sérti az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot. A törvény szerintük szükségtelenül és aránytalanul diszkriminál a csak magyar és a külföldi forrásokat is használó szervezetek között, ezzel elriaszthatja a potenciális támogatókat, illetve gátolhatja az érintett civil szervezetekkel való együttműködést. Ráadásul nem alkalmas állítólagos céljai megvalósítására sem, hiszen sem a civil szervezetek átláthatóságának biztosításához, sem a pénzmosás elleni fellépéshez nem járul hozzá – mindezekre vannak más, megfelelő hazai jogszabályok – írták a civilek.
A „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény alapján minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap Magyarország határain kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni. A 14 szervezet szerint a gyűlöletkeltő, civilellenes kormányzati propaganda azóta is folytatódik, sőt szintet lépett a január közepén nyilvánosságra hozott Stop! Soros törvénycsomag tervezetével.
– Az Emberi Jogok Európai Bíróságát sem kötik eljárási határidők, nehéz lenne megjósolni, hogy mikor születik döntés. Arra számítunk, hogy sokat nem kell várnunk, hiszen a strasbourgi bíróságon évek óta folyamatban van egy hasonló ügy, az orosz civileket támadó külföldi ügynöktörvény, amely felgyorsíthatja a magyar eljárást is – tájékoztatta a Népszavát Szabó Máté. A Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint a döntést – ha a beadvány a formai feltételeknek megfelel – meg fogja előzni egy levélváltás a Bíróság, a magyar kormány és az indítványozók között, amely során a kabinetnek is lehetősége lesz jogi érveit kifejteni, a kérelmezőknek pedig lehetőségük lesz ezt vitatni. Az eljárás végén a Bíróság a kérelmezők javára igazságos kártérítést is megállapíthat, a civileknek az eljárás egy későbbi fázisában kell majd az erre vonatkozó igényüket megjelölniük. Az EJEB döntése után a magyar kormánynak három hónapja van arra, hogy a Nagykamara elé vigye az ügyet, ha ezt nem teszik meg végleges lesz az ítélet. A kabinetnek ezután két kötelezettsége van: ki kell fizetniük az ítéletben megítélt pénzt, másrészt pedig meg kell szüntetniük a jogsértést. – Azt már nem írják elő hogyan, ezt a magyar államnak kell majd kitalálnia - mondta Szabó Máté.
