Hegyi Gyula Gyilkosság a templomlépcsőn már a címével is felkelti az olvasó érdeklődését, hiszen a regényében ábrázolt bűntény meglehetősen szokatlan helyen történik. A szerző nemcsak újságíróként ismert: egy időben az MSZP képviselőjeként Brüsszelben is tevékenykedett, itthon pedig pártja vallásos tagozatának szervezőjeként kissé naivan arra gondolt, hogy a keresztények és a szociáldemokraták között értelmes párbeszéd alakulhat ki. Amikor kitelt képviselősége, visszatért az újságíráshoz, a műfaj elismert, sokoldalúan művelt képviselőjeként. Most detektívregény futott ki tolla alól, s a kritikus természetesen nem adhat számot a cselekmény minden fordulatáról, az azonban elárulható, hogy a bűnös elnyeri büntetését, ezzel azonban a történet nem zárul le, folytatása azonban már inkább idill lehet.
A képernyőn rengeteg könyvből már jól ismert nyomozó tűnik fel, s ha Babits Mihály élne, bizonyára lelkesen nézné a mindentudó Poirot leleményes észjárásával kiderített bűneseteit, neki azonban még csak az olvasás izgalma jutott osztályrészül. A tény azonban jelzi, hogy a jó detektívregény gondolkodásra késztet, a cselekmény bonyolításához komoly írói fantáziára van szükség. Hegyi Gyula ráadásul két dimenzióban gondolkozik, egy kórus két tagjának meggyilkolása közben zenei ismereteit is mozgósítja. Főhőse a tényekből következtetésekre jutó nyomozó, aki megküzd minden lépéséért, mígnem a megoldásig jut. Ráadásul többé-kevésbé egyedül kell nyomoznia: a rendőrség minden energiáját leköti a közvéleményt izgalomban tartó másik bűneset, egy diplomata meggyilkolásának felderítése. Ennek a megoldásnak előnye, hogy alaposan megismerhetjük a nyomozó százados egyéniségét, bizonyos részvétet érzünk iránta magányossága miatt, s megcsodáljuk kitartását.
A gyilkosságok indítéka Einstein kézzel írt levele, amelyhez a Zrínyi Ilona kórus egyik hölgytagja csak mások élete árán juthat hozzá, hogy eladásával rendbe tegye szélhámos férje vállalkozásának zavaros ügyeit. Érdemes volt? – kérdi az olvasó s a fejét rázza. A könyvet azonban érdemes elolvasni.
