A NAV 3,8 millió adózónak ajánlotta fel idén, hogy kitölti helyettük az adóbevallást - ez a szám végül 600 ezer körül alakult, s közülük 430 ezer olyan adózó volt, aki, miután a NAV elkészítette a bevallást, azt változtatás nélkül küldte vissza. A korábbi években általában az adózók alig több, mint fele ajánlotta fel az 1+1 százalékot. A mintegy négymillió adózó közül általában 1,9-2 millióan nem jelölnek meg kedvezményezett szervezetet, így kb. 6-8 milliárd forinttal a kiemelt költségvetési előirányzatot támogatják (lásd keretes írásunk). Jól látható tehát a csökkenés, ami az egyházak esetében is érvényesült. A 2016-os egyházi 1 százalékos felajánlások (a 2015-ös adóból) első öt helyezése így alakult: a katolikus egyház 2,462 milliárd, a református egyház 925 millió, az evangélikus egyház 265 millió, a Krisna-tudatú Hívők Közössége 156,8 millió, míg a baptista egyház 133,8 millió forint felajánláshoz jutott. Idén (a 2016-os adóból) a katolikus egyház 2,394 milliárd, a református 944 millió, az evangélikus egyház pedig 281 millió forinthoz jutott, a Krisna-tudatú Hívők Közösségének 209 millió, a baptista egyháznak pedig 118 millió forintot ajánlottak fel az adózók szja-juk 1 százalékából.
Ugyanakkor mindössze 31 egyház rendelkezik úgynevezett technikai számmal és szerepel a Fidesz egyházügyi törvényének mellékletében, vagyis csak ezen felekezeteknek lehet egyházi 1 százalékot felajánlani. Az itt nem szereplő és technikai számmal sem rendelkező egyházak csak a civil szervezetek között gyűjthették a felajánlásokat. Az évek óta tartó áldatlan állapotnak vetett (volna) véget az Alkotmánybíróság (Ab), amikor tavaly nyáron mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert "a törvényalkotó nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk egyházi 1 százalékáról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak". Az Ab egyben felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget. Nincs nyoma annak, hogy a parlament ennek eleget tett volna, így nem tudni idén (a 2017-es adóra vonatkozva) mi lesz a felajánlások sorsa.
Az indoklása szerint amúgy "(...) nem indokolható az olyan megkülönböztetés, ami által a bevett egyházak tagjai – amennyiben fizetnek személyi jövedelemadót – jövedelemadójuk 1 százalékát egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai azonban nem élhetnek e lehetőséggel. Ebben a tekintetben ugyanis a bevett egyházak és a vallási tevékenységet végző szervezetek homogén csoportot alkotnak."