Ma a Szegedi Törvényszéken folytatódik Ahmed H képtelen terrorvádjának tárgyalása - írta reggel a közösségi portálon az Amnesty International magyarország. Óriási a sajtó érdeklődése az ügy iránt, hiszen ő az egyetlen vádlott, akit a röszkei események miatt majdnem két és fél éve tartanak fogva. Szerintünk abszurd a terrorcselekmény vádja, az előző ítélet téves volt- írja az AI, hozzátéve, hogy a megafon használata ugyanis nem terrorcselekmény.
Az MTI már a tudósítás címében írányít: Ahmed H. ügye - Ellentmondásokba keveredett a vádlott a bíróság előtt
A 41 éves férfit a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség. A Cipruson élő férfit a törvényszék 2016 novemberében bűnösnek találta, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta. Ezt a döntést azonban a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot.A vádirat szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.
Kóbor Jenő tanácsvezető bíró hétfőn Ahmed H. mintegy 150 oldalnyi nyomozati vallomását ismertette, és a vádlottat kikérdezve igyekezett feloldani az abban található ellentmondásokat.
A vádlott vallomása szerint akkor, amikor megérkeztek az átkelő szerb oldalához, ő azt hallotta, hogy a határ zárva van, de majd kinyitják. Az volt a célja, hogy a családját minél kevesebb kockázattal továbbvigye. Később a tömeg az kérte, hogy egy angolul értő ember menjen előre. Állítása szerint kétszer beszélt a magyar rendőrökkel, tisztelettel fordult hozzájuk, arra kérte őket, hogy nyissák ki a kaput a háború elől menekülő, békés emberek előtt, akik között gyerekek is vannak. Azt vallotta, hogy egy afgán férfi vette el tőle a hangosbeszélőt, amellyel a tömeghez szólt. A hétfői tárgyaláson előbb azt mondta, ő maga nem dobált, később azt állította, a vele konfliktusba keveredő afgán férfit dobta meg, aki szidalmazta is.
Egy videofelvételt megtekintve korábban a férfi elismerte, hogy a kerítéstől kicsit távolabb követ tört, a tárgyaláson erre annyit mondott, elképzelhető, hogy így történt, de nem tud erre magyarázatot adni. Majd arról is beszélt, a könnygáz miatt elvesztette az önuralmát, nem tudott tiszta fejjel gondolkodni, köveket kapott föl, és a tömeg más tagjaihoz hasonlóan dobált. Újabb kérdésekre azt mondta, nem emlékszik a történtekre.
Arról is ellentmondóan nyilatkozott, hogy értette-e a helyszínen dolgozó rendőrségi tolmács által elmondottakat.
A vádirat szerint a férfi volt azok egyike, akik ultimátumot adtak a magyar hatóságoknak a határ megnyitását követelve. A tárgyaláson azt állította, legfeljebb segítségként, figyelmeztetésképpen mondhatta a rendőröknek, hogy a tömeg le fogja dönteni a kerítést, azt határozattan tagadta, hogy a határ megnyitását követelte volna. A per szerdán és pénteken a helyszíni felvételek levetítésével folytatódik.
Azért ami azokat a jelentős ellentmondásokat illeti, egyrészt nem újdonság, - vagyis a címbeli kiemelés szakmalilag nem indokolt - másrészt jegyezzük meg: a férfi két éve van fogságban, vagyis a cselekménysor, amire most ellentmondásokat nem tartalmazóan emlékeznie kellene, valamivel több, mint két éve történt.
Egy tavaly októberi, szintén MTI híradás:
A vádlott elismerte, hogy dobált a rendőrök felé, és megafonon keresztül beszélt a tömeghez, de azt tagadta, hogy a határ megnyitását követelte, fenyegetőzött vagy ultimátumot adott volna a határ megnyitására, azt mondta, csupán nyugtatni próbálta a várakozókat. Többször is hivatkozott arra, hogy ideges volt, nem volt magánál, nem tudja, mit csinált, ezt mondta azzal kapcsolatban is, hogy felvételek bizonyítják, a kerítéstől távolabb követ tört.
Kóbor Jenő bíró a tárgyaláson tanúvallomásokat is ismertetett, amelyek szinte mindegyikékhez megjegyzéseket fűzött a vádlott, akit két, fekete csuklyát viselő fegyőr kísért a tárgyalóterembe. Az egyik helyszíni parancsnok vallomása szerint a tömegből hangzottak el a határ megnyitását követelő felszólítások, de a rendőr nem volt biztos abban, hogy a vádlott mondott-e ilyet.
Az Amnesty International európai irodájának igazgató-helyettese - ahogy még 2016 decemberében a Népszava a brit The Guardian alapján megírta - Szegeden követte a tárgyalást. Gauri van Gulik akkorleszögezte: a döntés egyrészt a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról árulkodik, másrészt a Magyarország által a menekültek és migránsok irányában tanúsított szörnyű magatartásról. A férfi egyébként nem is volt menekült, 10 éve tartózkodási engedélye volt Cipruson, idős szüleinek szeretett volna segíteni, hogy bejussanak az Európai Unió területére. Az Amnesty igazgató-helyettese azt mondta: Ahmed nem is lázította a tömeget, hanem megpróbált párbeszédet folytatni a tömeg és a rendőrség között. „Az általunk tudottak ismeretében ez az ítélet az igazság megcsúfolása” - fogalmazott van Gulik. A Guardian az intzerjú közlésekor kitért arra is, hogy a bíró több mint húsz, a védelem által hozott tanú meghallgatását utasította vissza és azt sem vette figyelembe, hogy az ügyészség koronatanúja, egy rendőr, nem tudta biztosan azonosítani H.-t. A szír férfi egyébként elismerte ugyan, hogy eldobott valamit az összecsapások alatt, de utána viszont ő próbált közvetíteni a két oldal között. A bíróság tényként állapította meg: H. háromszor dobott tárgyakat a rendőrség felé, de arról nincs semmiféle információ, hogy bárkit eltalált volna, nem sérült meg senki.
