Melyik volt az év legformabontóbb kiállítása?
Várnai Gyula, képzőművész, Békét a világnak! (Peace on Earth!) című kiállítása az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában volt látható: Szarka Péter Globális felmelegedéssel a hidegháború ellen című kiállítása a Trafó Galériában.
Ledényi Attila műgyűjtő, az Art Market Budapest kortárs képzőművészeti vásár alapító igazgatója: Damien Hirst Treasures from the Wreck of the Unbelievable (magyarul kb. Kincsek a hihetetlenség roncsáról) című grandiózus, a velencei Palazzo Grassi kiállítótereiben rendezett kiállítása váltotta talán ki a legtöbb vitát, ellenérzést és rokonszenvet 2017-ben, igaz, ez aligha meglepő, hiszen a brit művész alapállása a formabontás.
Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója: Az év legfontosabb kiállításának a Pécsi Műhely kiállítást tartom. Az átfogó feldolgozás kifejezetten új fejezeteket eredményezett, amely új látás, és értelmezési módokat vont maga után. A képzőművészeti alkotások nem önmagukban álltak, hanem a kulturális, politikai és alkotói kontextus is a felszínre bukkant, aminek köszönhetően közelebb került egy elmúlt korszak jellegzetessége. A formabontó jelenség éppen abban rejlett, hogy az adat, a dokumentáció, a korszak elemzéséhez szükséges tárgyi és írásos tények megjelenítése egyenrangú elemként szerepelt a kiállításban.
Csanádi Judit, díszlettervező, építészmérnök, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora: Az elmúlt év legformabontóbb kiállítása szerintem a "Mentés másként"- Mi marad az új médiaművészetből? korszakalkotó kiállítás volt a Ludwig Múzeumban, Peternák Miklós és Kónya Béla kurátorok műve.
Mi volt az év legnagyobb képzőművészeti sikere?
Várnai Gyula: Ladik Katalin részvétele a documenta 14-en Kasselban és Athénban.
Ledényi Attila: A legnagyobb figyelmet keltő sikernek Leonardo da Vinci Salvator Mundi című képének árverési rekordját érzem, hiszen túl a Christie's aukciós ház által elért (közel félmilliárd dolláros) sikeren az egész New York-i őszi aukciós szezon látványosan bizonyította, hogy helyreállt és erős a piac bizalma a művészet és a műtárgypiaci befektetések iránt, ami nemcsak a művészetre, hanem a válság utáni globális gazdaság egészére nézve is megnyugtató fejlemény.
Fabényi Julia: Az 57.Velencei Biennálén a központi pavilonban 2 magyar alkotó műve szerepelt: Hajas Tibor és Csörgő Attila munkái. A magyar pavilonban szereplő Várnai Gyula munkája kiemelkedő érdeklődésre tartott számot. Még a napokban is jelentkeztek külföldről kurátorok, akik a kiállított művekből szeretnének később egy másik biennále keretében bemutatni.
Csanádi Judit: Ország Lili életmű kiállítása a Nemzeti Galériában, Kolozsvári Mariann kurátorságával.
Melyik, még látogatható kiállítást ajánlaná a Népszava olvasóinak?
Várnai Gyula: Bak Imre ÖN - ARC - KÉP című kiállítását az acb Galériában. Esterházy Marcell Farkasvakság című kiállítását az acb Galériában. (Január 12-ig látható)
Fotó: Tóth Gergő
Ledényi Attila: A hazai választékból a Korniss Péter fotóművész különleges és rendkívül szerethető munkásságát bemutató kiállítást („Folyamatos emlékezet", Nemzeti Galéria, 2018. február 11-ig) emelem ki legszívesebben, talán részben azért is, mert a személyiségként és művészként is egyaránt kiváló Korniss Péter idén kiállítóként kicsit velünk együtt is ünnepelte 80. születésnapját az Art Market Budapest fotószekciója, az Art Photo Budapest falai között.
Fabényi Julia: Az újonnan rendezett állandó kiállításunkat. A Westkunst-Ostkunst címen egész évben látható válogatás erőteljesen a két kulturális és politikai világrend művészeti rendszerében megmutatható párhuzamosságokat emeli ki.
Csanádi Judit: Baranyai András grafikus művész kiállítása a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében. Hajdú István és Százados László kurátorságával (január 28-ig).
Mi volt 2017 legfontosabb képzőművészeti eseménye?
Várnai Gyula: Az októberben megrendezett budapesti OFF-Biennále.
Ledényi Attila: Az idei, az 57. Velencei Biennálé jelentőségét az esemény már megszokott magas színvonala és trendeket meghatározó ereje mellett az is adta, hogy más hasonló jelentőségű világeseményekhez (ld. pl. a kasseli Documenta) képest itt a művészeti tartalomról nem terelték el szervezési és személyi botrányok a figyelmet.
Fabényi Julia: Az Esterházy-díj átadása, valamint a jelöltjeinek és nyerteseink munkáiból nyílt kiállítás, amelyet január 14-ig látogathat a nagyközönség.
Csanádi Judit: A másodszor megrendezett OFF Biennálé, gazdagságával, sokrétűségével, elméleti, gyakorlati és installációs eseményei.
Mi volt az a három legfontosabb téma, amelyeket körüljártak kiállítások 2017-ben?
Várnai Gyula: A fenntartható fejlődés, a multikulturalizmus, és az egyén felelőssége a társadalomban.
Ledényi Attila: A kortárs művészet szépsége szerintem részben, sőt, talán elsősorban annak korlátlan gazdagságában és a világ eseményeire való reagálási képességében rejlik, éppen ezért nem tudok és nem is szívesen teszek kísérletet arra, hogy a művészek által preferáltnak ítélt témákat leszűkítsem, ráadásul a maga módján valakinek minden téma fontos, ami az igazán értékes művészeket alkotásra, reakcióra inspirálja.
Fabényi Julia: Két külön kiállítás keretében sikerült az 1960-70es évek avantgárd művészetét, a performatív, konceptuális jelenségektől kezdve egészen az anti-művészeti jelenségekig. Fontos volt, hogy míg Marinko Sudac gyűjteménye a kelet-közép európai jelenségeket gyűjtötte össze, úgy a Schnepel féle gyűjtemény a fluxust mutatta be. A két magánygyűjteménnyel párhuzamosan a Pécsi Műhely bemutatása különösen szerencsés volt. A korszakot így sikerült alaposan körbejárni.
Csanádi Judit: Az általam kiemelt fontosságú kiállítások szuverén alkotók életművét, illetve a technikai művészetek restaurálásának problémáját, illetve a művészet lehetséges, valós szerepét a társadalomban keresik, nem látok egybehangzó tematikát közöttük.
