A szakadár ukrajnai területekkel kapcsolatban Putyin visszafogottabb és óvatosabb magatartást tanúsít. A Krímet illetően azonban folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek nem hagynak kétséget afelől, hogy Oroszország visszavonhatatlanul be kíván rendezkedni a félszigeten, azt bekapcsolja az ország vérkeringésébe. Ennek egyaránt vannak szimbolikus jelei és milliárdokat felemésztő gyakorlati megnyilvánulásai is.
December végére az építők befejezték a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoroson átívelő híd autópályájának a lefektetését, és ha a négy sávos autóforgalom megindítására még várni is kell 2018 végéig, az összeköttetés a félsziget és Oroszország között létrejött. A hídon már végig lehet sétálni, igaz, egyelőre csak az építőmunkásoknak.
A több mint százezer tonnás fémkonstrukció 288 pillérre támaszkodik. Párhuzamosan folyik a hídon haladó vasútvonal építése is, itt 2019 végére indulhat meg a forgalom. A bekötőutak elkészültével ez lesz Oroszország leghosszabb hidja: 19 kilométer. A híd 35 méteres magassága és a 227 méteres pillértávolság zavartalan hajóforgalmat biztosít. A szorosan vett hídberuházás összege 227,92 milliárd rubel. A teljes költség azonban sokkal nagyobb, hiszen ki kell építeni az infrastruktúrát: legalább 40 épületet, valamint 29 egyéb létesítményt és alagutat építenek.
A hídépítéshez kapcsolódó, szintén hatalmas munka annak az autóútnak a megépítése, amely Kercset Szimferopollal és Szevasztopollal köti majd össze, átszelve az egész félszigetet. Tizenöt híd és átjáró fogja biztosítani a napi 14 ezer autó közlekedését.
Putyinnak szívügye ez a híd, ennek tudható be, hogy az ötlet 2014-es megszületését és a tervezési dokumentáció 2016 februári jóváhagyását ilyen gyors ütemben követte a kivitelezés. Az államfő megszavaztatta az embereket arról, milyen nevet adjanak a létesítménynek. A megkérdezettek többségi véleményét elfogadva, „Krími híd” lett az elnevezés. A Kreml még arról is gondoskodott, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről látványos felvételek készüljenek az építkezésről. Putyin rendelkezése nyomán példátlan minőségi ellenőrzés mellett folyik a munka, abba a központi szerveken és vállalkozókon kívül laboratóriumok sokaságát is bevonták.
Ilyen előzmények után csodálkozni sem lehet azon, hogy a Krím vezetője, Szergej Akszjonov annak a véleményének adott hangot, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin lenne.
„Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hidja. A krímiek számára az élet hidja” - nyilatkozott.
Fennmarad azonban az a kérdés, mit kezd Moszkva azzal a nemzetközi közösséggel, amely nem hajlandó tudomásul venni sem a Krím visszacsatolását, sem azokat az orosz érveket, amelyek a terület orosz történelmi gyökereire hivatkoznak. Orosz érvelés szerint törvénytelen volt Nyikita Hruscsov részéről a félsziget odaajándékozása Ukrajnának a szovjet korszakban. Bár Donald Trump amerikai elnök beiktatása előtt még voltak jelei annak, hogy a nyugati hatalmak csendben jegelik a témát, ez a visszafogottság mára megszűnt.
Az ENSZ Közgyűlése 70 állam támogatásával határozatban minősítette megszálló hatalomnak Oroszországot a Krím elfoglalása, az emberi jogok megsértése, a bevezetett orosz jogrend, törvénykezés és közigazgatás miatt. Az Ukrajna által beterjesztett javaslat mellé állt az Egyesült Államok és az Európai Unió. Az utóbbi időben felerősödött a bíráló hang Moszkvával szemben - miközben Ukrajnában sorozatban követnek el jogsértéseket, és az országot egymásnak feszülő, egymással leszámolni akaró klánok és klikkek harca jellemzi. Moszkva reményei szerint a megroppant kijevi vezetés nem lesz képes keresztezni az orosz vezetés szándékait.
