A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal karácsony után két, egyenként közel félszáz oldalas tanulmánnyal örvendeztette azokat, akik szívesen töltik a két ünnep közötti meghitt napokat a hazai távhőcégek, illetve a kiemelt támogatásban részesülő áramtermelők tavalyi adatainak tanulmányozásával. Az elemzésekből megtudható: a hazai lakásállomány mintegy 24 százalékát látják el távhő- vagy házközpontifűtés-rendszerek. A fogyasztók száma, az összhőteljesítmény, a megújuló- és termálvíz-alapú termelés aránya, az eladott hő mennyisége, valamint az ebből származó bevétel nőtt, míg az ellátórendszerek száma, a tüzelőfelhasználás, a gáz- és hőár, illetve az alapdíjbevétel csökkent. A „kötelező átvételi” (kát)-rendszer keretében tavaly a jogosult áramtermelők 78 milliárd forintot kaptak. Ebből 51 milliárd minősíthető támogatásnak. Utóbbi mérték nőtt, mivel a piaci áramárak estek.
A kát-rendszer keretében bizonyos, az állam által fontosnak ítélt termelési módokat olyképp segítenek, hogy az állam az így előállított villamos energiát kiemelt áron és biztosan átveszi. Ez az ár tavaly kilowattóránként átlag 32 forintra rúgott, miközben a terméket a tőzsdén csak mintegy 11 forintért lehetett volna értékesíteni. A kedvezményezettek túlnyomó többségét a szakhivatal „megújulóknak” nevezi, pedig a kifizetések legjelentősebb hányadát fa-, illetve a fával közös széntüzelés ösztönzésére fordították. Komoly részt képviselnek még a szélerőművek, a legnagyobb emelkedési ütem pedig a – többihez képest egyelőre eltörpülő – napelemek esetében figyelhető meg. A kát-termelők összmérete a teljes áramtermelői kör mintegy tizede. Az alapot rendre az áramszámla meghatározott tételeiből töltik fel.
