Csökkenni biztosan nem fognak, de vélhetőleg nem is emelkednek majd olyan mértékben az ingatlanárak 2018-ban, mint az elmúlt években. Az árváltozás tekintetében azonban az ingatlanpiacot nem lehet egységesen szemlélni, hiszen a kiindulási alap régiónként vagy városrészenként igencsak eltérő – fogalmazott érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Budapest egyes kerületeiben például akár félmillió forintot is elkérnek egy lakás egyetlen négyzetméteréért, a kisebb falvakban ugyanakkor egy komplett ház kerül ennyibe. De jóval alacsonyabb az árszint a főváros külső kerületeiben is a belső kerületekhez képest.
Az idén viszont már elindult egyfajta kiegyenlítődés: az olcsóbb külső kerületekben erőteljesebben, a drágább belső kerületekben visszafogottabban növekedtek az árak. Balogh László úgy véli: ez a kétsebességes drágulás jövőre is folytatódni fog, azaz a drágább ingatlanok ára kevésbé, az olcsóbbaké erőteljesebben emelkedik majd. Megjegyezte: az újépítésű lakások piacán várhatóan nagyobb lesz a drágulás mértéke, mint a használt lakások körében. A munkaerőhiány által kikényszerített béremelések, illetve az építőanyagok árának emelkedése ugyanis megnöveli a beruházási költségeket. Az elkövetkező két évben ráadásul átadási dömping várható. Márpedig a már elkészült lakásokat drágábban adják el a beruházók, mint a tervezőasztal mellől értékesített, és ezért a vevők számára nagyobb kockázatot rejtő ingatlanokat.
A befektetési célú – azaz kiadásra szánt - lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot – derül ki a Duna House legfrissebb adataiból. E célból évek óta leginkább 50-60 négyzetméteres lakásokat vesznek: a befektetés átlagos négyzetméterára 2011-ben még 419 ezer forint volt, az idén már 550 ezer. Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe szerint országosan 30 százalékra tehető a befektetési céllal vásárlók aránya, és nőtt azok száma, akik nem egy-két lakást vesznek, hanem egy nagyobb portfolió kialakítására törekednek.
Régebbi társasházakban egész szinteket szeretnének megvásárolni, újépítésű ingatlanok esetén több tucat lakást is megvesznek egy lakóépületben. Mivel hosszabb távra terveznek, számukra nem probléma, ha a lakást később adják át. Az értékesítés korai szakaszában vásárolva ráadásul a bevezető ár és az átadáskori ár közötti hozammal is kalkulálhatnak. Az ilyen típusú befektetők egyelőre magánszemélyek; a bérleti piac laza szabályozása miatt intézményi befektetők számára még nem vonzó a magyar piac.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szintén úgy látja: mivel a kereslet még mindig jelentős, az áremelkedés nem áll meg, de mérséklődni fog. Várakozásai szerint a fővárosi tégla- és panellakások ára 5-15 százalékkal, a családi házaké 1-20 százalékkal emelkedhet jövőre, a legnagyobb mértékben a legfrekventáltabb helyeken lévő, illetve a legolcsóbb ingatlanok ára nőhet. Szegeden, Székesfehérváron, Sopronban öt százalék feletti, a többi megyei jogú városban öt százalék alatti áremelkedést prognosztizál.
Soóki-Tóth Gábor összességében úgy véli: a stabilizálódó ingatlanpiacon egyfajta egyensúlyi állapot kezd kialakulni, amelyben sem a vevők, sem az eladók nem érzik úgy, hogy rögtön az első érdeklődővel nyélbe kell ütniük az üzletet. Erre utal az is, hogy míg pár éve átlagosan 16 százalékkal olcsóbban keltek el a lakások, mint amennyiért eredetileg kínálták őket, régiónként ugyanakkor az engedmény mértékében 4-5 százalékos eltérések voltak, addig az idén 9 százalék körül mozog az átlagos árengedmény, amelyben régiónként nincs jelentős eltérés. Mindez azt jelenti, hogy ma már egy kisvárosban is inkább kivárják a jó vevőt, de nem sietnek áron alul eladni az adott ingatlant – magyarázza Soóki-Tóth Gábor.
Van esély arra, hogy 2020 január 1-je után is 5 százalékos marad az új építésű lakások áfája – derült ki Tuzson Bence Világgazdaságnak adott interjújából. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy az építőipari szakma javaslata a gazdasági tárcánál van és azt vizsgálják, hogy a hosszabbítás mit jelent a költségvetés és a gazdaság szemszögéből. "Nem zárom ki, hogy kedvező döntés születik” - mondta az államtitkár.
Az OTP legfrissebb - a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó - Lakóingatlan Értéktérképe szerint tavalyhoz képest az idén 13 százalékkal nőtt országos szinten az ingatlanok átlagára. A községekben 10, a megyei jogú városokban 13, a fővárosban pedig 15 százalékkal kerülnek többe a lakások. Vagyis a korábbi évekkel ellentétben már kevésbé szakadt el egymástól a fővárosban és a kisebb városokban a drágulás mértéke.
Az árváltozást különböző szempontok szerint mutató listákból egyfajta területi kiegyenlítődés olvasható ki – véli Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Megyék szerint az árváltozásban Zala, Tolna és Baranya áll az élen, ahol 17-20 százalékos volt az áremelkedés. Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az utolsó ötödbe került. Ezzel együtt – a budapesti 412 ezer forintos átlagos négyzetméterár után - továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább megye a 265 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A 200 ezres szintet ugyanakkor egyre több megye - Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy - is meghaladja.
A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban, 23 százalékkal, Győr pedig 6 százalékos drágulással a legkevésbé, ugyanakkor még mindig Győr a legdrágább megyeszékhely a 267 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárral. Ami a fővárost illeti: a 23. kerületben 33 százalékos volt a drágulás, míg a belvárosi területeken 15-18 százalék. Az 5. kerület ennek ellenére magasan vezeti a budapesti árrangsort a közel 700 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, a továbbra is legolcsóbb 23. kerületben pedig 260 ezer forintos négyzetméteráron lehet ingatlant vásárolni. Az árolló egyre erőteljesebb záródását ugyanakkor jól mutatja, hogy míg tavaly ilyenkor tíz olyan kerület volt, amelyek átlagára 300 ezer forintos négyzetméter ár alatt maradt, addig az idén már csak öt.
