Pécs és Miskolc eladósodottsága aligha lehet meglepetés a kabinet számára: már öt éve készült olyan kormányzati elemzés, amelyben előre jelezték az önkormányzati túlköltekezés veszélyeit.
"Az önkormányzat pont olyan meggondolatlan hitelfelvevő volt, mint a lakosság. Nem gondolta át, hogy miből fizeti vissza a kölcsönt" – vélekedett egy öt évvel ezelőtt készült kormányzati háttéranyagban a korábban jókora adósságot felhalmozott szentendrei önkormányzat meg nem nevezett vezetője. Baráti körben alighanem Páva Zsolt, a kormány által a minap 9,5 milliárd forintos kölcsönnel megtámogatott Pécs fideszes polgármestere sem fogalmazna máshogy. A baranyai megyeszékhelyet a fideszes többségű képviselő-testületnek alig négy évvel azután sikerült ismét a földbe kormányoznia, hogy a nagy önkormányzati adósságkonszolidáció során 45 milliárdos tartozását vállalta át az állam. Ez azt is jelzi: biceg a hasonló önkormányzati adóssághegyek megelőzésére szolgáló stabilitási törvény.
Az úgynevezett Századvég-akták a kormányközeli szellemi műhelyben készültek a Miniszterelnökség megbízásából: a 2012 és 2014 között összeállított, majd a VS hírportál által kiperelt és közzétett elemzések között szerepel egy dokumentum, amely kifejezetten az önkormányzati adósságcsapda témáját veszi górcső alá szól számos elismert szakember véleményével, tanácsával. A szakemberek neveit kitakarták, mielőtt nyilvánosságra hozták volna az iratot, de az egyértelmű, hogy a kérdéskört jól ismerő, vezető pozícióban lévő emberek válaszoltak.
A megkérdezettek több olyan veszélyt is felismertek, amiket a jelenlegi szabályozás nem kezel megfelelően, és súlyosbíthatja a pécsihez hasonló eseteket. Az államkincstár embere például arra figyelmeztetett: "az önkormányzatok részére van egy kibúvó, a likviditási hitel (...), ami egy kiskapu a törvényen." Likviditási hitelek olyan áthidaló kölcsönök, amelyek a rendszertelenül érkező bevételeket ellensúlyozhatják a rendszeres kiadások finanszírozásánál. Ezekre a hitelekre – amíg nem nyúlnak át a következő naptári évre – más hitelügyletekkel szemben nem kell kormányzati hozzájárulását kérniük az önkormányzatoknak. Itt érdemes megemlíteni: a Szabad Pécs információi szerint épp ezt a kibúvót kihasználva próbálták betömködni a költségvetés lyukait a pécsiek, így az elkerülhetetlen spórolás elodázásával tovább növelték a hiányt.
Az elemzésben a mintegy 7,5 milliárdos adósságba vert Szentendre egyik korábbi vezetője arról beszélt: ha újra dönthetne, ugyanígy felvenné a hiteleket. Úgy fogalmazott: "A képviselő-testület abban érdekelt, hogy a fejlesztési projektek megvalósuljanak, hiszen a választási rendszerből fakadó ösztönzők erre késztetik őket". Vagyis mindegy, hogy megtérül-e az, amit hitelből építenek, csak át lehessen adni választások előtt. A problémát a Bankszövetség képviselője is jelezte, mondván, "ne lehessen a következő vezetésre hagyatékolni az ügyletek visszafizetésének terhét".
A bankszövetségi szakértő egyébként azt is javasolta, hogy be kellene vezetni a városvezetők személyes, büntetőjogi felelősségét. Azt, hogy a kormányzó párt ezt az ötletet miért nem valósította meg, érthető: az adósságkonszolidáció 2011-es kezdete előtt a 19 legnagyobb tartozást felhalmozó város közül 16-ot kormánypárti polgármester vezetett.