Moszkva;Peking;Washington;Donald Trump;

Fotó: AFP/Jim Loscalzo

- Moszkva és Peking visszaszólt Washingtonnak

Az orosz és a kínai vezetés is öntudatosan utasította vissza az Egyesült Államok által neki kiosztott „revizionista” minősítést.

Mint az orosz, mind a kínai fővárosban bíráló hangon reagáltak arra, hogy Donald Trump amerikai elnök - európai idő szerint hétfőn késő este elmondott beszédében - az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát ismertetve, Kínát és Oroszországot az Egyesült Államok globális befolyására nézve kihívást jelentő vetélytársnak, „revizionista hatalomnak” nevezte. Washington szerint Kína Ázsiában, Oroszország Európában meg akarja kérdőjelezni a status quót, saját befolyásának kiterjesztésére törekszik.

Az amerikai stratégiai dokumentum egyebek közt azt állítja, hogy Oroszország felforgató tevékenységgel próbálja aláásni Amerika szavahihetőségét, valamint az európai kormányok gyengítésére is törekszik.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden „imperialista jellegűnek” minősítette Trump szavait. Peszkov szerint az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia összeállítói nem akarnak felhagyni az egypólusú világ gondolatával, „sőt, mi több, nem hajlandóak tudomásul venni azt, hogy a világ többpólusú”.

„Nem tudunk egyetérteni azzal a szemlélettel, miszerint országunk fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve” - mondta az orosz elnöki szóvivő. Ugyanakkor felfedezni vélt „néhány szerény pozitív elemet” az amerikai elnök által ismertetett stratrégiában, így például azt, hogy az Egyesült Államok kész az együttműködésre is azokon a területeken, ahol a kooperáció egybevág az amerikai érdekekkel.

Nemzetközi politikai elemzők az orosz-amerikai viszonyt mérlegre téve felhívják a figyelmet arra: Washingtont különösképpen zavarja az oroszok szíriai, valamint ukrajnai magatartása, de újabban már az is, hogy Moszkva vajmi keveset segít az Észak-Koreával kialakult patthelyzet feloldása érdekében. Trump ugyanakkor beszámolt arról: Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon köszönte meg, hogy a CIA segített egy Szent-Pétervárott tervezett pokolgépes támadás megakadályozásában.

Az Egyesült Államok azon törekvése, hogy riválisának tekintse Kínát, ellentmond annak a korábbi kijelentésének, hogy partneri viszonyt kíván kiépíteni Pekinggel – állapította meg Kína washingtoni nagykövetségének a szóvivője, akinek a Trump-beszédre adott reagálását a Hszinhua kínai hírügynökség ismertette – a szóvivő megnevezését mellőzve. Ezt a módszert a kifinomult kínai diplomácia olyankor alkalmazza, amikor bizonyos értelemben a rosszallását is ki akarja fejezni azzal, hogy a témakörhöz képest hangsúlyozottan alacsonyabb beosztású tisztségviselőjének a szájába adja az üzenetet.

A kínai szóvivő szerint az amerikai stratégia szóhasználata ellentétes azzal is, hogy a kínai-amerikai viszonyt a kölcsönös függés jellemzi, és hogy a két ország deklaráltan együttműködésre törekszik mind a kétoldalú, imind a nemzetközi ügyekben. Kína mindig is elkötelezett marad a világ békéje, a globális fejlődés és a nemzetközi rend iránt – ismertette a Hszinhua a szóvivó nyilatkozatát. Peking szerint a béke és a fejlődés mindenki közös törekvése, és „minden ezzel ellentétes törekvés helytelen, s előbb-utóbb meg is hiúsul”.

Mindehhez saját kommentárt is fűzött a kínai állami hírügynökség. Eszerint az újonnan ismertetett amerikai nemzetbiztonsági stratégia „idejétmúlt egy olyan korban, amely az együttműködés és a többoldalúság szelleme után kiált”.

Phenjan nem tárgyal
Nem hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal a phenjani rezsim. Észak-Korea visszautasította Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azon ajánlatát, amely szerint az Egyesült Államok kész feltétel nélkül párbeszédet kezdeni a kommunista állammal. A Koreai Munkapárt lapja, a Rodong Szinmun azt közölte, az ország tovább fejleszti nukleáris fegyvereit, s Washington a „párbeszéd-offenzívával” csak Phenjanra kívánja hárítani a felelősséget a Koreai-félszigeten kialakult feszültségért.
Peking mind jobban aggódik az egyre erősödő koreai feszültség miatt. A nankingi regionális katonai egységek volt parancsnokhelyettese szerint meg kell erősíteni a kínai-észak-koreai határ védelmét. Vang Hong-guang a Global Timesben annak a véleményének adott hangot, hogy márciusig „bármelyik pillanatban” kitörhet a háború. Az egykori tiszt hangzatos kijelentéseiről ismert, valószínűtlen azonban, hogy nagy vihart kavaró megnyilatkozásait előzőleg ne egyeztetné a pekingi vezetéssel. A Global Times egy katonai szakértőt is idézett, aki szerint meg kell fontolni rakétavédelmi rendszer telepítését az észak-koreai határ közelében. Csu Feng, a Nankingi Egyetem politológusa úgy véli: ez nagyon komoly figyelmeztetés Kína részéről.

Győzött a Greenpeace Magyarország a baranyai adatkérési perben: a kormányhivatalnak ki kell adnia az igényelt közérdekű környezeti adatokat a zöld szervezetnek.