Élénk érdeklődés, főként találgatás kísérte a Baldauf László, a CBA alapítójának lépését, amikor megállapodott a Magyarországon 2004 óta jelenlévő német Lidl diszkonthálózattal, az egyik franchise cége hét boltjának bérbeadásáról.
A december 15-én megkötött szerződés részleteiről és hátteréről mind ez ideig hallgatott a kiskereskedelem doyenje, ám tegnap a Magyar Időknek adott interjújában feltárta, mi végre ez a "nemzetietlen" lépés, és mit vár a kiskereskedelemben a következő években. A német cég előnyben részesítésének prózai oka van: a 76 éves üzletember folyamatosan, a jövő év végéig kivonul az üzletből és értékesíti boltjait. Mint mondta, ezeket az üzleteket felkínálta vállalkozótársainak, vezetőinek is, de nem volt rá jelentkező. A Lidl-ben viszont hosszú távú stabilitást lát, ezért fogadta el ajánlatot. Ez azért is keltett ekkora feltűnést, mert Baldaufot Fidesz közeli vállalkozóként emlegették, és ezzel a szerződéssel éppen szembemegy Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett céljával, hogy a kereskedelemben is a tulajdon nagyobb része legyen hazai kézben. (Az interjú egy másik részében azért kifejtette, hogy szerinte kedvező a gazdaságpolitikai klíma, és a hazai kereskedők számára minden körülmény megérett ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányfő akarata.)
A volt CBA-vezér megemlítette, hogy bár a fogyasztás bővül, ám az ország túlboltosított, ezért a következő években több ezer bolt tűnik el a piacról: multik és magyar cégek egyaránt.
Baldauf arra is felhívta a figyelmet, hogy a diszkontok nemcsak Magyarországon, de a világ sok országában kiszorítják a hipermarketeket, s a CBA alapító úgy vélte a Tesco emiatt roppant meg Nagy-Britanniában az ezredfordulón és azóta sem tudott talpra állni. Baldauf úgy vélte, jövőre a Tesco kivonulhat Magyarországról. A szakember ugyan tévedett a számokban, mert a Tescónak nem száz, hanem kétszer annyi üzlete van Magyarországon, de az igaz, hogy negyven-ötven az, amely üzleti szempontból értékes lehet. Az üzletember szerint a többi ingatlant sport- vagy közösségi célokra hasznosíthatnák, vagy a mostanában reneszánszukat élő, fedett termelői piacokat lehetne kialakítani bennük.
Az persze nagy kérdés, hogy ki és miből veszi meg a Tesco üzleteit, akár feldarabolva is. Esélye nem annyira a hazai kis cégeknek, mint inkább a Mészáros Lőrinc-féle milliárdosoknak van. Mindenesetre így értelmet nyerhet az a hosszú évekig tartó hecckampány, amit a kormányközeli sajtó folytatott a Tesco ellen, hetente írva a különböző szabálytalanságokról, miközben más láncok csak ritkán kerültek reflektorfénybe.
