Jövőre a magyar lakosság már belföldön kibocsátott eurókötvényt is vásárolhat, amelyiket - a tervek szerint - negyedévente hoznak forgalomba, a forintkötvényeknél már bevált aukciók során - jelentette be Varga Mihály azon a keddi sajtótájékoztatón, amely az államadósság idei és jövő évi finanszírozásáról tartottak. A nemzetgazdasági miniszter azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy az új kötvény kibocsátásával nem nő az államadósság finanszírozásának devizaaránya, ami idén 22, 2018-ban pedig előreláthatóan 20 százalékos lesz. Varga Mihály ugyan kiemelte, hogy már nyolcadik éve csökken az államadósság, de a pontos értéket csak 2018 első napjaiban ismerhetjük meg. Az viszont szinte bizonyos, hogy az államadósság jövő tavasszal több évre visszamenőleg felfelé módosulhat, mivel Brüsszel nem fogadja el azt a magyar gyakorlat, hogy a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Eximbank gazdálkodását a kormány a költségvetésen kívül számolja el. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatok miatt a büdzsé kamatkiadásai a 2009. évi 4 százalékról idén 2 százalék közelébe csökkennek, jövőre pedig ennél is kisebb értékre számít a pénzügyi kormányzat.
Varga Mihály azt állította, hogy az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, ezt azonban a piacot jól ismerő szakértők kétségbe vonják, ugyanis a kötvények másodlagos piacára nincs igazi befolyása sem az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK), sem a Magyar Nemzeti Banknak.
A miniszter beszámolt arról, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű, ami kedvező. Ezen nem is lehet csodálkozni, ugyanis például az egyéves Kincstárjegy kamata a maga 2,0 százalékával alatta marad az októberben 2,3, novemberben pedig 2,5 százalékot elérő, 12 hónapra visszatekintő inflációnak, míg az 5 éves állampapírral másfélszer ennyit, 3,55 százalékot lehet elérni.
A szakma által értelmetlennek tekintett egzotikus kötvények kibocsátásától, mint amilyen idén a Kínában piacra dobott "panda" volt - Varga Mihály bejelentése szerint -, a jövőben eltekint a magyar kormány, azonban némileg hitelteleníti ezt az állítást az, hogy az idén lejáró, japán úgynevezett "szamurájkötvény" megújítását fontolgatják. Nehezen értelmezhető az az indok - amit egyébként Matolcsy György jegybankelnök szokott hangoztatni -, hogy "jó ha ott vagyunk az ázsiai piacon". Valójában ebből semmi előny nem származik, hiszen a viszonylag kis mennyiség ellenére magas számlavezetési díjat kell fizetni, a kamat is előnytelen, s hosszabb ideje az a gyakorlat, hogy alig várják az ÁKK-nál azt a kedvező időpontot, amikor az egészet euróalapú kötvényre cserélhetik.
Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy a jövő évi állampapír kibocsátási-terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel. A lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák.
Ez utóbbiról Varga Mihály elmondta: uniós forrásként 300-600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett pénzutalás kedvezőbb lenne.
Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a paksi erőmű bővítése mennyivel növelheti az államdósságot. A miniszter elmondta: a Paks 2 erőmű esetében idén 80 millió eurót hívnak le, ezt a költségvetés gond nélkül tudja finanszírozni és előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180 millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött megállapodás szerint. A Budapest-Belgrád vasút finanszírozására vonatkozó kérésünkre azt a választ adta, hogy azt egy hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a tenderkiírások zajlanak. Vagyis konkrétumot nem tudtunk meg.
