A tíz multinacionális vállalat – az ABB, az AkzoNobel, az Ericson, a Heinekken, a Henkel, a L’Oreal, a Magyar Telekom, a Nestlé, a Nokia és a Shell – magyarországi legfelső vezetőit tömörítő szervezet 19. alkalommal kiadott, idén az "Okos Magyarország" címet viselő éves jelentése finom kritikákat és számos konkrét javaslatot is megfogalmaz ezeken a területeken.
Legalább a duplájára emelnék például az oktatás költségvetését, és hosszú távú stratégia kidolgozását sürgetik a tanári hivatás társadalmi és anyagi elismertsége érdekében. Bujdosó Andrea, a Shell Hungary igazgatósági elnöke úgy fogalmazott: napjaink világa a minőségről és a sebességről szól. Az oktatásnak nem a lexikális ismeretekre kell összpontosítania: a gyerekeket kísérletezésre, hibázásra és az ismételt próbálkozásokból való tanulásra kell bátorítani. Ehhez új oktatási módszerekre van szükség. Üdvözölte a kormány által bevezetett pedagógus életpálya modellt, de szerinte az csak átmeneti megoldás: hosszú távon a tanárképzés színvonalának emelésére, a pedagógusok munkájának fontosságát kifejező díjazásra volna szükség. A régióban magyar tanári fizetések vásárlóereje ugyanis a legalacsonyabbak közé tartozik.
Nem maradhatott ki a jelentésből az egyre komolyabb problémát okozó munkaerőhiány kérdése sem. Kerekes László, a tanács korábbi elnöke azt mondta: fontos eredmény a 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek speciális intézkedésekkel történő bevonása ugyanakkor tovább csökkenthetné az arányt. Megjegyezte: miközben a foglalkoztatottság javul, Magyarország a képzett munkaerő hiányától szenved, az aktív korú népesség riasztó mértékben csökken, az állások 2,2 százaléka betöltetlen, a magyar munkaerő rugalmatlan.
A jelentés szerint azonban vannak még kihasználatlan erőforrások a foglalkoztatás rendszerében: több nőt, fogyatékkal élőt és idős embert kellene integrálni a munkaerőpiacba. A kormánynak ösztönöznie kell a rugalmas munkavégzési lehetőségek kialakítását a fiatal anyák számára: időszerű felülvizsgálni azt az általános elvárást, hogy a nők három évig maradjanak otthon a gyerekekkel. Javasolják ezen kívül egy, a megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő embereket nyilvántartó országos adatbázis létrehozását is, amely összekötné a vállalatokat és a munkakeresőket.
A tanácstagok úgy gondolják: a munkaerőhiány részben a fekete és a szürkegazdaság rovására írható, ezért gyorsabban kellene haladnia a gazdaság kifehérítésének és az adóelkerülés megfékezésének. Kívánatosnak tartanák ehhez az Európában legmagasabbnak számító 27 százalékos áfa mérséklését. Üdvözölték az egyes élelmiszer-csoportok, szolgáltatások és az internet áfájának csökkentését, de további intézkedések nélkül szerintük a gazdaság mintegy 23 százaléka továbbra is láthatatlan marad.
A jelentés nem hagyja szó nélkül a korrupciót sem. Úgy fogalmaznak: az üzleti élet szereplői számára a korrupció, az átláthatóság hiánya továbbra is akadályozó tényező. Jelezték: az érintettekkel történő előzetes egyeztetés megkönnyítené a vállalatok számára az új szabályokra való felkészülést, illetve azok végrehajtását. Mint írják: örömmel fogadnának például egy, a közvélemény tájékoztatását szolgáló, a fontosabb gazdasági döntéseket áttekintő havi tájékoztatást.
A jelentést bemutató tegnapi sajtótájékoztató elején részt vett Magyar Levente külügyi államtitkár is, aki azt mondta: a jelentésben felvázolt célkitűzések egybevágnak a kormány törekvéseivel, a legtöbb területen hazánk nem áll rosszul. A legnagyobb kihívást ma szerinte az jelenti, hogyan tudjuk hosszú távon biztosítani azt a magasan képzett munkaerőt, amely kiemeli Magyarországot a versenytársak közül. Ez a kérdés még nem dőlt el, ezen dolgozik a kormány – fogalmazott. A jelentés bemutatást ugyanakkor már nem várta meg.
