Zöldzóna;Utah;rezgő nyárfa;Pando;organizmus;

Fotó: Shutterstock

- Bajban van a Pando

Pando, a világ egyik legnagyobb és legöregebb organizmusa. Az amerikai rezgő nyárfákból álló kolónia az amerikai Utah államban nagyjából 80 ezer éves és 47 ezer fa alkotja, amik mind egyetlen magból nőttek ki, ezért a gyökérzetük is közös - írja az index.hu. A nyárfák azért nem igazán tudnak magról szaporodni, mert a nagy kolóniák vagy női- vagy hímnemű egyedekből állnak, ezért ha mégis sikerül a beporzódás, a magok tápanyagraktár és védőburok hiányában csak rövid ideig életképesek. Ezért főleg gyökérsarjakkal szaporodnak, ez az oka, hogy a fák gyakorlatilag egymás klónjai. Ezt az összefüggést az 1970-es években Burton V. Barnes, a Michigan Egyetem kutatója fedezte fel.

A Pando elnevezést kutatók adták az erdőnek. A szó egyébként latin eredetű, a jelentése pedig az, hogy „terjeszkedem”.

A Pando az elmúlt időszakban egyre rosszabb állapotban van, aminek alapvetően emberi tevékenység a kiváltó oka. Az emberek levadászták a környéken élő farkasokat, ami miatt a szarvasok elszaporodtak, és elkezdték megenni a fák fiatal hajtásait.

Ezért az erdészek nagy kiterjedésű területeket zárnak el a szarvasoktól, hogy a fák szaporodni tudjanak. A szakemberek nagyon bizakodóak a kísérlet sikerességével kapcsolatban.

A listavezetők
Forrás: Wikipédia

Forrás: Wikipédia

A második legidősebb a Matuzsálem-fa a sima tűjű szálkásfenyő a kelet-kaliforniai Fehér-hegységben nő, a pontos helyét viszont titokban tartják a nyilvánosságtól. A fából vett minták alapján 4847-48 éves lehet.
A harmadik a svéd Fulufjället hegységben található Öreg Tjikko. A 9500 éves norvég lucfenyőt Kullman, az umeai egyetem földrajz professzora fedezte fel 2014-ben. Az életkorát az évgyűrűk megszámolásával határozták meg.

A gyerekek életük legfontosabb szféráiban magukra hagyottak, a sebek, amelyeket elsősorban a családi élet és az iskola kudarcai ütnek, kezeletlenül szorongásokká, indulatokká mérgesednek és ez a lelkiállapot fogékonnyá tesz a képernyőről áradó durva erőszakra, a könyörtelen agresszivitásra- írta Ranschburg Jenő Szemben a képernyővel c. tanulmányában. És valójában nem is kell ilyen tanult, okos, empatikus pszichológusnak lenni ahhoz, hogy ilyesmit magunktól, szülőként is végiggondoljunk. És, hogy nem könnyű ellenálni a kor kihívásainak, amit a viharos gyorsasággal, alig követhető módon változó, fejlődő médiafogyasztás jelent? De hát ki mondta, hogy bármi is könnyű egy gyerekkel.