Néhány nyugdíjas már megkapta az Erzsébet-utalványokat és hozzá Orbán Viktor kísérő levelét. Leveleznek velünk ahelyett, hogy a 10 ezer forintot hozzácsapták volna a nyugdíjhoz, megtakarítva az adófizetőknek a postaköltség több százmilliós költségét. De a választási kampány előjátékaként szükségesnek látta a miniszterelnök, hogy szólhasson a reménybeli választóihoz. Szól is, csak hamisan. Azt állítja, hogy a kormánya 2010-ben vállalta a nyugdíjak értékének megőrzését, de nem említi a nyugdíjas kosár alapvető cikkeinek és a gyógyszereknek az árnövekedését, ami jelentősen meghaladja a KSH által jelzett inflációt.
Szerinte a 2010-es kormányváltáskor Magyarország a csőd szélén állt. Két dologról hallgat: a gazdasági világválságról, meg arról, hogy a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájának és az uniós pénzügyi forrásoknak köszönhetően Magyarország kilábalt a gazdasági válságból. Orbán szerint a magyar reformok működnek, Magyarország erősödik, de meg sem említi, hogy a nemzeti jövedelmünk növekedésének fő forrása az uniós támogatás, de gazdasági fejlődésünk még így is elmarad a környező országokétól. A rendszerváltáskor éllovasok voltunk, mára sereghajtók lettünk.
