"Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét" – mondta ki az Alkotmánybíróság friss határozatában. A testület megsemmisítette az ezzel ellentétes következtetésre jutó bírósági ítéletet. Az Ab szerint a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól. A döntéshez Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt fűztek, vagyis nem értettek vele egyet.
Az ügy előzménye; az MSZP két országgyűlési képviselője és szombathelyi szervezetének elnökségi tagja, Czeglédy Csaba - aki jelenleg más ügy miatt előzetes letartóztatásban van -, 2013. áprilisában a dohánykoncessziós pályázatokkal kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott, amelyen Czeglédy a pályázatot az államosított korrupció iskolapéldájának nevezte, és egyebek között azt mondta: „Teljesen kézivezérelt a dolog. A pályázatokat a Fidesz helyi vezérkara újszerű pártbizottságként véleményezte, a végső döntést pedig a választókerületi elnök, Hende Csaba mondta ki.” A nyugat.hu internetes oldal még aznap tudósítást jelentetett meg a "A trafiktörvény »az államosított korrupció iskolapéldája«" címmel és "A szocialisták visszacsinálják az egészet, ha módjuk lesz rá. Szombathelyen a nyertesekről Hende Csaba döntött - hangzott el egy mai sajtótájékoztatón” alcímmel. Hende beperelte a szocialista politikusokat és a portált is, annak megállapítását kérte, hogy a tudósításában foglalt kijelentésekkel megsértették a jó hírnevét és a becsületét. Első fokon a Veszprémi Törvényszék - leegyszerűsítve - Hendének adott igazat és megállapította a jogsértést. A bíróság kimondta: a sajtó felelőssége a valótlan tények híreszteléséért csak akkor kizárt, ha folyamatban lévő büntetőeljárásról tudósít a valóságnak megfelelően. Nem mentesül a sajtó a jogsértés objektív szankciói alól a politikai párt sajtótájékoztatóján elhangzott valótlan tények híresztelése esetén.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla is kimondta, hogy a kifogásolt mondatok olyan tényállításnak minősülnek, amelyek alapján a jogsértés megállapítható, ám úgy vélte, a nyugat.hu a szakmai szabályoknak és az irányadó elvárásoknak megfelelően járt el, így a tudósítással nem sértett személyiségi jogokat. Az ügy folytatódott a Kúrián, a legfelsőbb bírói fórum a győri tábla nyugat.hu-ra vonatkozó döntését hatályon kívül helyezte, és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. A Kúria szerint - a bírói gyakorlat értelmében - a sajtó csak a hatósági eljárásokról tájékoztathat a valóság bizonyításának kötelezettsége nélkül, mivel ilyenkor a tények vizsgálata az adott hatóságok feladata, de a politikai vagy közéleti tájékoztatóról tudósító sajtó - ha az ott elhangzó tényállítás valótlan és sértő - felelőssége megállapítható. A Kúria úgy érvelt, hogy a sajtó maga dönti el, hogy közzéteszi-e a sajtótájékoztatón elhangzottakat, vállalva az esetleges jogsértést, s ha a közzététel mellett dönt, akkor nem mentesül az objektív felelősség alól.
Ezután fordult a nyugat.hu az Alkotmánybírósághoz, amely megállapította, hogy a híresztelés fogalmának Kúria általi értelmezése – amely egyébként megfelel a szokásos bírói gyakorlatnak – nincs összhangban a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményekkel. Kimondta: "a demokratikus közvélemény alakulásában központi szereppel bíró sajtó tevékenységének lényegi eleme a közéleti események nyilvánossághoz való közvetítése. A sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el." A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli - tette hozzá az Ab. Ugyanakkor azt is rögzítette, hogy a sajtótájékoztatóról tudósító sajtó felelősség alóli mentessége nem feltétlen: vizsgálni kell, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat híven, a közlések forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé, illetve hogy lehetőséget ad-e a vitatott állításokkal érintett személy cáfolatának. Mivel a konkrét ügyben - a nyugat.hu esetében - ez megtörtént, megsemmisítette az idevágó bírósági ítéletet.
Különvélemények: vitatják az "alkotmányos követelményt"
A többségi döntést hat különvélemény kísérte, ami, ha nem is szokatlan, az Ab megosztottságára utal. Czine Ágnes különvéleménye szerint a hatályos Ptk. alapján nem lehet kétséges, hogy a bíróságoknak a személyiségi jogi perekben meghatározott alkotmányos követelményt kell érvényesíteniük. Ebben az ügyben ugyanakkor a bíróságoknak még a régi Ptk. rendelkezéseire kellett alapítaniuk döntésüket - tette hozzá a Fővárosi Ítélőtábla egykori kollégiumvezetője. Ezért úgy vélte, ebben az ügyben az a kérdés vet fel alkotmányossági problémát, hogy a 2014. március 15-e óta nem hatályos régi Ptk. alapján a bíróságok juthattak-e az alkotmányos követelményben foglalt jogértelmezésre. Az Alaptörvény 28. cikke szerint "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik." Czine Ágnes szerint a Kúria - ebben az ügyben hozott - döntése már érvényesítette az alkotmányos követelményben foglaltakat, ezért a döntés alaptörvény-ellenességét nem lehetett volna megállapítani. (Az alkotmányos követelmény melyet az Ab megfogalmazott, a következő: "nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként értékelni", "a közéleti szereplők sajtótájékoztatóján a közügyek vitájában egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések forrását egyértelműen megjelölő és a jóhírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltatótevékenységét".)
Dienes-Oehm Egon különvéleménye szerint erre az alkotmányos követelményre kizárólag azért volt szüksége az Ab többségének, hogy "a Kúria ítéletén számon kérhesse a véleményszabadság szupremáciájára alapított jogi dogmát azzal a következetes bírói gyakorlattal szemben, amely a sajtótudósítások objektív felelősségére épül a személyiségi jogok megsértését eredményező híresztelések tekintetében". Szerinte, az Ab többség megközelítése figyelmen kívül hagyja, hogy "a megváltozott körülmények között a véleményszabadság primátusa a szólás- és sajtószabadság jogával való gyakorlásával való visszaélések jelentős megnövekedésével egyre kevésbé tartható fenn", ezért az egyes konkrét ügyek egyedi vizsgálata alapján csak esetről esetre állapítható meg melyik alapjognak kell meghajolnia a másik előtt. Dienes-Oehm különvéleményéhez Balsai István is csatlakozott.
Salamon László különvéleménye ugyancsak a megfogalmazott alkotmányos követelményhez kapcsolódik. Szerinte az alkotmányos követelmény megállapítása önmagában "ténylegesen jogalkotás", amelyre az Ab-nak nincs hatásköre. Hozzátette: "a híresztelés bírói gyakorlat által egyértelműen elfogadott fogalmának a határozatban megjelenő szűkítése (ha arra valóban szükség volna) jogalkotói feladat lehetne csak".
Szalay Péter különvéleménye - amelyre Salamon és Dienes-Oehm alkotmánybírók is hivatkoztak - szerint a Kúria döntése nem volt ellentétes az Alaptörvénnyel, ezért megsemmisítése, és az Ab-döntésben rögzített alkotmányos követelmény nemcsak túlmegy az arányosságon, de nem is tekinthető szükségesnek. Pontosabban, az alkotmányos követelményt Szalay nem tartja elégségesnek az ügyben felmerült alkotmányjogi jelentőségű kérdés – "a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítások esetén a sajtó felelősségének Alaptörvényből levezethető kritériumai a közölt tények valóságtartalmának ellenőrzéséért - kimerítő rendezéséhez. Az egykori ügyvéd, aki épp sajtóügyekben jelentős fideszes politikusok védője is volt, úgy fogalmazott: "(...) a nem hiteles sajtó nem lehet szabad – ebből pedig (...) az is következik, hogy a sajtó szabadságába nem tartozik bele a valótlanságok nagy nyilvánosság felé történő továbbítása". Márpedig Szalay szerint az Ab-többség érvelése, amely a sajtószabadságra hivatkozva a polgári jogi híresztelés fogalmát "a közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítások esetén beszűkíti, éppen a sajtó hitelességének kritériuma ellen hat".
Szívós Mária, ugyancsak egykori bíró szerint az alkotmányos követelménnyel az Ab-többség "aránytalanul kitágítja a sajtószabadság érvényesülését előmozdító értelmezési keretet, megbontva ezzel a sajtó-helyreigazítási perek során konkuráló alapjogok között kialakult egyensúlyi helyzetet". Úgy vélte továbbá, hogy az Ab többségi döntése a most elfogadott alkotmányos követelményt kéri számon a Kúrián, és az alapján tartja alaptörvény-ellenesnek a Kúria jogértelmezését.
