Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának tagjai a következő hónapokban azt vizsgálják, hogy Magyarország kapcsán fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélye. Ha a válasz igen, akkor az EP arra kérheti a Tanácsot, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket. A demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzete miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján a képviselők idén májusban arra utasították a LIBE-bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról – tartalmazza az Európai Parlament sajtószolgálatának meghívója.
Ilyen előzmények után kerül sor a csütörtöki meghallgatásra, ahol a magyar kabinetet Szijjártó Péter külügyminiszter képviseli. De meghívást kapott az ülésre Pardavi Márta, a Magyar helsinki bizottság elnöke, illetve Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője is. De elmondhatja álláspontját majd az ülésen Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője is. Ez utóbbi szervezet kakukktojás, hiszen működését a Fidesz pártalapítványa finanszírozza és munkája során igyekszik a a magyar kormány álláspontját alátámasztó álláspontot megjeleníteni.
A szakbizottság javaslata 2018. márciusára készül el, amiben a képviselők arra próbálnak választ adni, fennáll-e Magyarország esetében az unió alapértékeinek megsértése. A testület javaslatához áprilisig nyújtható be módosító javaslat, szavazni pedig 2018. szeptemberében fog az Európai Parlament plenáris ülése.
A kormányszóvivő boszorkányüldözésről beszél
A LIBE meghallgatása egy kíméletlen boszorkányüldözésnek és egy, a kommunista időkből ismert koncepciós pernek a keveréke - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő Brüsszelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján az MTI híradása szerint.
Kovács Zoltán hangsúlyozta, a kirakatperekhez és a középkori boszorkányperekhez hasonlóan nehéz megmondani, hogy mi lesz a csütörtöki meghallgatás eredménye, ugyanakkor ki fog derülni, hogy a felhozott vádak legtöbbje kettős mércén alapul, illetve politikailag motivált támadás.
Kijelentette, hogy Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója az uniós eljárások és együttműködések miatt. A korábbi eljárások lezárultával, vagy azok folyamatban lévő részeredményeinek bemutatásakor rendre bebizonyosodott, hogy Magyarország teljes mértékben és minden szempontból megfelel az európai keretek adta feltételeknek. Valódi kritika, intézményes jogállami kritika nem éri Magyarországot, kizárólag politikai - húzta alá a kormányszóvivő.
