A téli havazás nem jelent mindig felhőtlen boldogságot. A havas, latyakos, jégbordás, vagy ónos esőtől csúszós utak, járdák, burkolatok nemcsak az autósok, hanem a gyalogosok számára is lelassult közlekedést, parkolási gondokat, egyéb veszélyeket, olyan kellemetlenségeket jelentenek, amitől a lehető leggyorsabban szabadulnának.
Az úttest burkolatának tisztításáról az út fenntartójának, a járda tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának kell gondoskodnia. De nem mindegy, mivel tesszük járhatóvá.
Az évtizedek óta alkalmazott sót (konyhasó, nátrium-klorid, NaCl) 2010 szeptember eleje óta tilos használni síkosságmentesítésre. Kormányrendelet rendelkezik a fás szárú növények védelméről: „Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.”
Ugyan a rendelet nem mondja ki, mit lehet használni, de szakértők szerint szóba jöhet többek között a zeolit, a zeocal, a kalcium-klorid-pehely, de ígéretes szerként tartják számon a kálcium-magnézium-acetát keveréket,a mi nem tartalmaz kloridot, s duplán környezetkímélő: nem bántja a növényeket, illetve negyedével csökkenti a levegő szennyezettségéért felelős szállóport is.
A kalcium-klorid (CaCl2) a leghatékonyabb környezetbarát jégmentesítő. Alkalmas mind a megelőző kezelésre (havazás, eső előtti kijuttatás), mind az utókezelésre (már lehullott csapadék, hó, kialakult jégpáncél olvasztására). Környezetbarát volta mellett más előnyei is vannak, mivel jóval alacsonyabb fagyáspontja (–25 Celsius-fokig hatásos), tehát hatékonyabb a jégolvasztó képessége, mint a konyhasónak. Fontos tulajdonsága még, hogy nem lép kémiai reakcióba az aszfalttal, és az elolvadt hóval, jéggel kialakult oldata nem fagy vissza, így nem rongálja az útfelületet.
Az utszoroso.com nem reprezentatív felmérése szerint az online és offline válaszadók többsége a téli csúszásmentesítést az erre a célra törvényileg nem tiltott, szabályos anyagokkal végzi, de még mindig vannak, akik - miután azonnal kéznél van - az egyszerű konyhasót választják, ami az egyik legkevésbé hatékony a túlőrlésének köszönhetően, egyben az egyik legkárosabb megoldása is a felületek jégtelenítésére. Nem ritka eset a műtrágyával, ipari méretekben végzett csúszásmentesítés sem, aminek beláthatatlan ökológiai következményei is lehetnek. Kiderült, hogy a válaszadók leggyakrabban a kiskereskedelmi forgalomban is beszerezhető útszóró só használják, annak ellenére, hogy ezt már akár pénzbírsággal is szankcionálják.
Igaz, az alternatív csúszásmentesítő anyagok viszonylag drágák, és nem valószínű, hogy a közeljövőben mindenki számára könnyen elérhetővé válnak, addig is marad a jól bevált fűrészpor, mulcs, homok, fahamu, faforgács vagy a gránitkőzúzalék.
