Gyilkosok közé vagyunk bezárva! – panaszolta a minap a feloszlatott katalán kormány egyik korábbi tagja. A hangjába hitetlenkedés vegyült, a történtek ellenére sem tudta felfogni, hogy miképp lett megbecsült, kényelmes életet élő politikusból néhány hét leforgása alatt köztörvényes bűnöző, az egyik szemét mindig a háta mögött tartó rab.
Hasonló érzések kavaroghatnak a társaiban, abban a hét, egykoron vezető politikusban, volt miniszterekben, akik közel egy hónap raboskodás után végül kedden megadták magukat: levélben kérték szabadon engedésüket, és közölték, hogy bár politikai meggyőződésük nem változott, a jövőben a „párbeszéd biztosította” keretek között harcolnak az elszakadásért. A jelenleg érvényben lévő, Katalónia feletti madridi gyámságot is elfogadták.
A valódi vezetővel nem rendelkező – hisz ő a börtön elől külföldre menekült – függetlenségi mozgalmat ezzel újabb csapás érte. Az egyebek között árulással és zendüléssel vádolt katalán politikusok nem kértek a mártírlétből. Szabadulási kérvényükből arra lehet következtetni, hogy a jövőben nem fognak síkra szállni az egyoldalú függetlenség mellett, hiszen megtapasztalták, hogy milyen az élet a rácsok mögött, és nem kérnek belőle.
Ez jó hír lehet a katalánok többségének, akik akárcsak korábban, úgy most sem akarnak elszakadni. A Metroscopia közvélemény-kutató által végzett friss felmérés szerint 71 százalékuk nem akarja a függetlenséget, és örülne, ha végre sikerülne megegyezni a központi kormánnyal. A megkérdezettek 80 százaléka azt szeretné, hogy a december 21-i regionális választásokon induló pártok olyan politikai programokkal kampányoljanak, amelyek a békés együttélés mikéntjét vetítik előre.
A folyton a nép érdekeire hivatkozó politikusok most bizonyíthatnak: ha valóban a katalánok érdekeit tartják szem előtt, akkor figyelembe veszik a kívánságukat. A felmérés eredménye azonban nem csupán a katalánok vezetőknek üzenet, hanem a madridi központi kormánynak is. A békés együttéléshez két fél szükséges.