Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) törvényességi felügyeletét ellátó – korábban kifejezetten megengedő módon viselkedő – Budapest Főváros Kormányhivatala kezdi elveszíteni a türelmét. A roma testületnél folytatott felügyeleti eljárása során „mulasztásban megnyilvánuló eljárási jogsértéseket” állapított meg. Tavaly nyáron ugyanis a kormányhivatal javaslatokat fogalmazott meg az ORÖ működésével kapcsolatban, amelyeket a roma testület köteles lett volna megtárgyalni, és azokról döntést hozni.
A kormányhivatal által kifogásolt pontok közé tartozik az úgynevezett elnöki keret. 2011-ben, amikor még Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő – jelenlegi miniszterelnöki biztos – volt az ORÖ elnöke, a közgyűlés úgy határozott: a roma önkormányzat működési támogatásainak tíz százaléka az „elnöki keret alapját képezi”. A határozat kiterjedt arra is, hogy az elnök köteles félévenként beszámolni a pénz felhasználásáról.
Makai István, az ORÖ egyik ellenzéki tagja és képviselőtársa, Dancs Mihály pár éve feljelentést tett az elnöki keret miatt. Az ORÖ 2011 és 2014 között mintegy 2 milliárd 873 millió forint támogatást kapott, Farkas Flórián saját hatáskörben ennek tíz százalékáról, 287 millió forint felhasználásáról dönthetett.
A roma politikusok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a közgyűlésnek semmilyen tudomása nem volt arról, mire költi Farkas Flórián pénzt. Az elnök sem írásbeli, sem szóbeli beszámolót nem terjesztett a képviselők elé. (Az ORÖ gazdasági vezetője állította, hogy az elnök nem a teljes összeget használta fel.)
Az ügyészség megtagadta a nyomozást. Az indoklás szerint a működési támogatást nem kizárólag bérköltségre vagy rezsiköltségre szabad felhasználni. Az elnöki keret megléte önmagában nem bűncselekmény, az pedig – érvelt az ügyészség –, hogy az ORÖ támogatási szabályzata esetleg nincs a hatályos jogszabályi környezethez igazítva, „nem a büntetőjogi értékelés körébe tartozik”.
Ezzel azonban az elnöki keret ügye máig nem zárult le. Bár a fővárosi kormányhivatal is úgy ítélte meg, hogy a tízszázalékos keret létrehozásának nincs jogszabályi akadálya, javasolta: az ORÖ rögzítse a szervezeti és működési szabályzatában, hogy az elnök milyen formában tesz eleget beszámolási kötelezettségének, és a beszámolót önálló napirend keretében tárgyalja a közgyűlés.
– Ez azonban mindeddig nem történt meg, mivel az elnök nem készített ilyen előterjesztést – erősítette meg lapunknak Makai István, az ORÖ egyik ellenzéki képviselője. Az ügyiratból, amelyet a fővárosi kormányhivatal bocsátott lapunk rendelkezésére, kiderült: Balogh János, az ORÖ mostani elnöke eddig hat alkalommal kért haladékot. A hivatal álláspontja szerint újabb hosszabbítás nem indokolt, a következő lépés törvényességi felügyeleti bírság kiszabása lesz.
Makai István megjegyezte: a múlt hónapban végre-valahára ezek a javaslatok is szerepeltek az ORÖ közgyűlésének kiküldött napirendjei között, aztán – mindenféle magyarázat nélkül – kikerültek onnan. Makai úgy tudja, hogy jelenleg nincs elnöki keret az országos önkormányzatban, de az ORÖ vezetője valamiért nem akarja feltárni a Farkas Flórián időszakához kötődő pénzköltéseket: ennek érdekében a kormányhivatallal szemben tudatosan vállalja a jogsértést. Szerettük volna megkérdezni Balogh Jánost, az ORÖ elnökét, de nem reagált megkeresésünkre.
Lakatos Oszkár, egy másik ORÖ-képviselő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal véleményét is kikérte az elnöki keretről. A borsodiak „tájékoztató jellegű, jogi kötelező erővel nem bíró” állásfoglalása hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi törvény nem ismeri az elnöki keret intézményét. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának a nemzetiségi közügyek ellátását kell szolgálnia. Szociális ellátást például nem nyújthat, mert az nem a nemzetiségi, hanem a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Ennek azért van jelentősége, mert a roma ellenzék szerint Farkas Flórián a legkülönbözőbb jogcímeken osztogatta a pénzt: ezek között volt a temetési vagy például a szociális segély is.
