A napokban lépett életbe az a hosszabb kilakoltatási moratórium, amit a KDNP javaslatára fogadott el a parlament. A téli kilakoltatási moratórium idén két héttel korábban (november 15-én) kezdődött el, és – a választási évre tekintettel – két hónappal tovább (április 30-ig) fog tartani. Egy törvénymódosítással tehát sikerült elérni, hogy a választásokig ne kelljen szembesülnie a közvéleménynek azzal, hogy Magyarországon bármiféle elhelyezés nélkül bárkit utcára lehet tenni.
Azt viszont a rendszerváltás óta nem sikerült elérni, hogy az állam megfelelő rendszereket működtessen a hátralékok, valamint az ezekből következő lakásvesztés és hajléktalanná válás megelőzésére. A korábban sem megfelelően működő lakásfenntartási támogatást és adósságkezelési szolgáltatást a Fidesz 2015-ben felszámolta, és hasonló sorsra jutott – Tarlós István jóvoltából – a fővárosi rezsitámogatási program is. A lakáshitel-válság kezelésére a kormány több jelentős programot indított, ezek azonban a leggazdagabbak számára jelentették a legtöbb segítséget, sokakat pedig továbbra is kilakoltatás fenyeget.
Kétségtelen, hogy egy hosszabb moratórium valamivel több haladékot jelent a számukra. A megoldás azonban nem a kilakoltatások néhány hónapra való felfüggesztése lenne, hanem a kilakoltatások megelőzése, és annak biztosítása, hogy a korábbi lakhatás elvesztése ne vezessen hajléktalansághoz. Ez pedig az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmát, vagyis azt jelentené, hogy az államnak kötelező legyen valamilyen elfogadható elhelyezést biztosítani – idővel mindenki számára, első lépésben pedig a gyermekes családoknak.
A jelenlegi szabályozás semmiféle külön védelmet nem biztosít sem a gyermekes családoknak, sem más, különösen sérülékeny csoportoknak. Noha a gyermekvédelmi törvény egyértelműen tiltja, hogy egy gyermeket „kizárólag anyagi okokból fennálló veszélyeztetettség”, így például lakástalanság vagy kilakoltatás miatt válasszanak el a családjától, ez mégis bevett gyakorlat, az ettől való félelem pedig általános.
Néhány hete a DK, az Együtt, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd képviselője egyaránt pártja támogatásáról biztosította A Város Mindenkié lakáspolitikai minimumprogramját, így azt is, hogy „a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása tilos”. Azt a követelést is elfogadták, hogy az önkormányzatok foglalják rendeletbe: „az önkormányzati bérlakásokból nincs helye az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak”.
Bármennyi „Fizessenek a gazdagok” plakátnál vagy a Fidesz szegényellenes politikáját ostorozó sajtóközleménynél százszor többet érne, ha legalább az a néhány önkormányzat, amit az ún. baloldali pártok vezetnek, követné a zuglói önkormányzat példáját, és rendeletbe foglalná az elhelyezés nélküli kilakoltatások tilalmát.
Egy tisztességes társadalomban nem hagyjuk egymást hajléktalanná válni, egy tisztességes önkormányzat pedig nem teszi hajléktalanná a lakosait – tavasszal és nyáron sem.
