Franciaország és Németország mellett több más uniós tagország is javasolja, hogy a jövőben a közösségi támogatások odaítélését tegyék függővé a demokrácia és a jogállam elveinek a tiszteletben tartásától — tudta meg a Népszava. Az Európa-ügyi miniszterek szerdán Brüsszelben az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról tárgyaltak. Értesülésünk szerint a két nagy tagállamon kívül Belgium, Finnország, Hollandia, Olaszország és Svédország képviselője is felvetette az ülésen, hogy a következő pénzügyi ciklusban politikai feltételek teljesítéséhez is kössék a fejlesztési források lehívását. Az olasz tárcavezető ehhez hozzátette: azok a tagállamok, amelyek nem mutatnak szolidaritást a migrációs hullám által sújtott országokkal, a jövőben ne kapjanak bőséges közösségi támogatásokat.
Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikájáért felelős biztosa sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy nem híve a pénzügyi fegyelmezésnek. Szerinte nem lehet az állampolgárokat büntetni a kormányok hibái vagy bűnei miatt. A biztos inkább politikai eszközökkel térítené jó útra a demokráciát és a jogállamot sértő kormányokat.
A miniszteri ülés résztvevői nem nyilvánítottak véleményt arról, hogy a Brexit utáni hosszútávú költségvetésből mennyit költsenek majd a kohéziós politikára. Cretu biztos azt javasolja, hogy őrizzék meg a támogatás jelenlegi szintjét, de az Európai Bizottság hivatalos előterjesztésére a jövő tavaszig várni kell.
