Pénteken, 2017. november 17-én a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozóra kerül sor a svédországi Göteborgban. A találkozó házigazdáiként mindketten régóta kiállunk amellett, hogy az Európai Unió fektessen nagyobb hangsúlyt polgárai élet- és munkakörülményeinek javítására. Ez lesz az utóbbi 20 év első szociális csúcstalálkozója, amely a maga nemében egyedülálló esemény, mivel találkozási lehetőséget biztosít az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői, az uniós intézmények vezetői, valamint a társadalmi partnerek és a civil társadalom képviselői számára.
Európának számos kihívással kellett szembenéznie az elmúlt évtizedben. A pénzügyi válság súlyos csapást mért a tagállamok gazdaságára és társadalmi szerkezetére. A munkanélküliség, a szegénység és az egyenlőtlenség elfogadhatatlanul magas szintre emelkedett egész Európában, és tanúi lehettünk annak, ahogy az emberek fokozódó aggályai és a politikai megoldásokba vetett bizalom csökkenése utat nyitott az idegengyűlöletnek és a populizmusnak. Eközben a digitalizáció és a globalizáció, valamint az újfajta életstílusok megjelenése és a népesség idősödése alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan élünk és dolgozunk.
Hogy érzékeltessük e változások horderejét: ma több 65 évnél idősebb felnőtt van, mint 14 év alatti gyermek. Lehet, hogy a tanulmányait most megkezdő gyerekek többsége olyan munkakörben fog dolgozni, amilyen ma még nem is létezik. A munkaadók 40 százaléka már jelenleg is arról számol be, hogy nem talál a szükséges készségekkel bíró munkatársakat. Ez azt mutatja, hogy új lehetőségek nyílnak, ugyanakkor új kihívások is jelentkeznek.
A határozott lépéseknek köszönhetően Európa lassan, de biztosan túljut a válságon: az átlagos növekedés ismét 2 százalék felett van az Unióban, az elmúlt három évben több mint 8 millió munkahely jött létre, a munkanélküliség kilencéves mélyponton van, és a foglalkoztatottság minden eddiginél magasabb szintet ér el.
Ahhoz, hogy újból megerősítsük a polgárok jövő iránti bizalmát és reményeit, az uniós tagállamok és intézmények határozott és elkötelezett fellépésére van szükség. Kézzelfogható eredményeket kell felmutatnunk, és javítanunk kell az emberek mindennapi életét. A tavalyi pozsonyi csúcstalálkozó keretében és az Európai Bizottság idei fehér könyvével valódi vita indult az EU jövőjéről. E vita során mindketten világossá tettük, hogy az Uniónak szívügyének kell tekintenie egy méltányosabb és szociálisabb Európa megteremtését.
Ez mindenekelőtt helyi, regionális és nemzeti felelősség – és a munkába minden szinten be kell vonni az európai társadalmi partnereket is. Ezen erőfeszítések támogatásában az EU fontos szerepet játszik, amint azt a jelenlegi Európai Bizottság azon eltökélt törekvése is jól mutatja, hogy minden tevékenységében központi kérdésként kezelje a szociális prioritásokat és a társadalmi méltányosságot.
Európa egyértelműen lendületben van. Nagy örömünkre szolgál, hogy megszületett az első megállapodás a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv felülvizsgálatáról, amely az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv érvényesítésének lényeges eleme.
Néhány héttel ezelőtt pedig az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács megegyezett a szociális jogok európai pilléréről. Ez a pillér 20 alapelvet fogalmaz meg az európai polgárok élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. A mindannyiunk számára fontos értékek és jogok iránti közös elkötelezettséget jelképezi, az egyenlőségtől a szociális védelemig, a méltányos munkafeltételektől az egész életen át tartó tanulásig. A szociális jogok európai pillérének a göteborgi csúcstalálkozón való kihirdetésével jelentős lépést teszünk a szociálisabb Európa felé vezető úton.
A csúcstalálkozó az Európa jövőjéről szóló vita szempontjából kulcsfontosságú pillanat lesz. Arra összpontosítunk majd, hogy hogyan javítható a munkaerőpiacra való belépés, és miként érhető el, hogy nőjön a munkavállalók száma, különösen a nők körében, ahol a haladás lassú. Megvitatjuk, hogy miként biztosíthatók Európa-szerte az új munkaformák esetében is a tisztességes munkafeltételek és munkakörülmények. Megvizsgáljuk, hogy miként lehet felruházni az embereket a megfelelő készségekkel ahhoz, hogy pályafutásuk során több munkakörben is jól teljesítsenek, és hogyan kezelhető jobban az Unióban a munkaerőpiaci átmenet és a mobilitás. A csúcstalálkozó végén az uniós vezetők arról is eszmét cserélnek, milyen lesz a jövő oktatása és kultúrája az EU-ban.
Egy olyan Európáért dolgozunk, amely elsődleges fontosságot tulajdonít az emberek aggodalmainak és érdekeinek. Göteborgban az lesz a célunk, hogy egyértelműen rögzítsük: az Európai Unió jövőjét olyan alapvető értékekre és prioritásokra építjük, mint az inkluzív növekedés, a tisztességes munkafeltételek és az erős társadalmi párbeszéd. Ezt várják el tőlünk az európai polgárok.
