A múlt héten a magyar külügyminisztérium a hírre csak annyit reagált, hogy „szokatlan lépés, tanulmányozzuk a szándékot és a célt, egyelőre nem kívánjuk kommentálni”, most viszont az RTL Klub úgy tudja, hogy bekérették az ügyvivőt, mert magyarázatot várnak, és mert a kormány szerint ez egy beavatkozási kísérlet a magyar belpolitikába.
A csatorna kérdésére az Amerikai Külügyminisztérium közölte, hogy a pénzt csak a választások után utalnák. Hozzátették: az Orbán-kormánynak többször is jelezték, hogy aggódnak a magyar sajtó állapota miatt. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő lapunk kérdésére hasonlóképpen reagált. Szerinte is világos jelzés, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik a magyar sajtószabadság miatt.
A 444.hu vette észre, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő angol nyelvű blogján elpanaszolta: a Washington Post nem volt hajlandó lehozni cikkét, amit válasznak szánt a magyar kormányt ért bírálatokra. Kovács szerint hasonló cenzúra működött a kommunista Magyarországon is.
Az amerikai kormány határozott, éles hangú üzenetet küldött a magyar kabinetnek – vélekedett a Népszavának Polyák Gábor is. A médiajogász szerint Amerika vélhetően stratégiai okokból nem akarja, hogy a magyar médiarendszer tovább gyengüljön, sérülékenyebbé váljon. Egy centralizált médiarendszer ugyanis – mint a miénk – kitett az orosz befolyásnak, könnyű széles körben eljuttatni a putyini üzeneteket – vélekedett a szakértő. Polyák a pályázatról elmondta, hogy nyílt kiírás, tehát „tisztességesebben lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, mint az állami reklámokhoz.”
Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket. A lépés azonban nem váratlan: sok egyéb kritikus megnyilvánulás mellett 2011-es budapesti látogatása során Hillary Clinton külügyminiszter állt ki az akkor megszűnéstől fenyegetett Klubrádió, és általában a magyar sajtószabadság védelmében. 2012 márciusában az USA rendszerváltás-kori budapesti nagykövete, az azóta elhunyt Mark Palmer, illetve Charles Gati és Haraszti Miklós írt közös cikket írt a Washington Postban, amelyben a Szabad Európa Rádió 1993-ban beszüntetett magyar adásának újraindítását javasolták.
